Beszakadt a magyar tej ára: már a szlovák és román gazdák is többet kapnak érte
Miközben a tejtermelői árak Európa több országában már a stabilizálódás jeleit mutatják, Magyarország továbbra is az uniós mezőny legalján található. Augusztusban a magyar gazdák az uniós összehasonlítás szerint még a szlovák termelőknél is kevesebbet kaptak a nyerstejért, az osztrák tej ára pedig csaknem harmadával volt magasabb.
Szlovákiában augusztusban megtört az előző hónapok lejtmenete: a nyerstej átlagos felvásárlási ára egy hónap alatt 1,7 százalékkal, 37,32 euróra emelkedett 100 kilogrammonként. Ez az augusztusi árfolyam mellett mintegy 136 forintos kilogrammonkénti tejárnak felel meg. A friss szlovák adatok szerint azonban ez még mindig 24,9 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A mennyiségek ugyanakkor egészen más képet mutatnak: a szlovák feldolgozók augusztusban 73,1 ezer tonna nyerstejet vásároltak fel, ami júliushoz képest 2,2 százalékos csökkenés, az előző év azonos hónapjához képest viszont 10,2 százalékos növekedés.
A magyar gazdák helyzete még ennél is kedvezőtlenebb. Augusztusban 128,57 forint volt a nyerstej országos termelői átlagára kilogrammonként. Ez ugyan júliushoz képest 1,7 százalékos emelkedést jelentett, egy év alatt azonban 35,3 százalékkal zuhant az ár.
A magyar felvásárlás közben éves alapon 4,6 százalékkal csökkent, miközben a tejkivitel 20,3 százalékkal nőtt. Az exportált nyerstejért augusztusban átlagosan 141,86 forintot fizettek kilogrammonként, vagyis több mint 10 százalékkal többet, mint amennyit a hazai termelők átlagosan a belföldi értékesítésben kaptak.
Az Európai Bizottság összehasonlítható tagállami adatsora még élesebben mutatja a magyar tejtermelők versenyhátrányát. Augusztusban az uniós nyerstejár átlaga 42,22 euró/100 kilogramm körül alakult, ami nagyjából 154 forintos kilogrammonkénti értéknek felel meg. A harmonizált uniós adatsorban Magyarország mindössze 34,80 euró/100 kilogrammos árral szerepel – ez hozzávetőleg 127 forint kilogrammonként –, és ezzel gyakorlatilag az egész uniós mezőny végére került.
Romániában 34,86 euró, Szlovákiában 36,11 euró, Lengyelországban 40,14 euró, Ausztriában pedig már 45,50 euró jutott 100 kilogramm nyerstejre. Ez azt jelenti, hogy az osztrák gazdák ugyanazért a mennyiségű nyerstejért mintegy 31 százalékkal magasabb árat kaptak, mint magyar társaik. Lengyelországban is körülbelül 15 százalékos volt az előny, Szlovákiában pedig nagyjából 4 százalékos.
Nemcsak az árszint, hanem az éves változás is különösen kedvezőtlen Magyarország számára. Az összehasonlítható uniós adatok szerint a magyar nyerstejár augusztusban 30,6 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban: Szlovákiában 27,3, Lengyelországban 24,8, Ausztriában 20,2, Romániában pedig 21,1 százalékos volt az éves visszaesés.
A magyar fogyasztók ebből már érzékelnek valamennyit. Augusztusban a tej fogyasztói ára átlagosan 8,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a sajt 11,1, a vaj pedig 15,5 százalékkal lett olcsóbb. A termelői ár több mint 30 százalékos zuhanása tehát csak részben jelent meg a bolti árakban.
Európai szinten ugyanakkor egyre több jel utal arra, hogy az áresés elérhette a mélypontját. Augusztusban már a második egymást követő hónapban stabilizálódtak, illetve enyhén emelkedtek az uniós árak. Az osztrák gazdák például augusztusban átlagosan 45,4 eurócentet kaptak kilogrammonként, szeptemberre pedig már 47,2 eurócentes átlagárat valószínűsítettek. Az emelkedés mögött részben a csökkenő tejtermelés, részben az aszály miatt romló takarmányhelyzet áll.
Az uniós tejpiacon a nagy európai feldolgozók átlagos kifizetési ára augusztusban már negyedik hónapja emelkedett, bár még mindig 18 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A tejárak stabilizálódása némi bevételi könnyebbséget hozhat, az emelkedő takarmányköltségek azonban gyorsan el is vihetik ennek előnyét.
Magyarország ráadásul úgy indul neki ennek az időszaknak, hogy a nyerstej ára az uniós mezőny legalján található, miközben az aszály miatt a takarmányellátás és annak költségei is egyre nagyobb terhet jelentenek a gazdaságoknak. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint hiába mutatkoznak már az árstabilizálódás első jelei, válságos maradt a magyar tejágazat: a nyerstej ára továbbra sem fedezi az önköltséget, miközben egyre nagyobb mennyiségű import tejtermék érkezik az országba. Ráadásul kritikus fél év következik, mert az aszály és a takarmányhiány teljes hatása még csak ezután jelentkezhet a gazdaságokban.
