Összeültek az európai nagyhatalmak, tart a válságtanácskozás
Ha Donald Trump elnök jelezte is, hogy csökkent a hajlandósága az amerikai dízelexport betiltására, a perpatvar Európával messze nem ér véget. Vésztanácskozással folytatódott az Atlanti-óceán innenső oldalán, és még mindig nem tudni, megszületnek-e a Washington sürgette bejelentések, miközben az európai autósok elképedve szemlélik az elszállt dízelárakat.
Az amerikai büntetőintézkedés egyelőre elmaradt, ami még nagyobb káoszt okozhatna az európai üzemanyagpiacon. Washington világossá tette: intézkedéseket vár az európai partnerektől dízeltartalékaik felszabadításáról, és most még a bizalom nyelvén beszél.
Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter szerdán azt mondta, hogy az európai országok hamarosan bejelentik terveiket további üzemanyag piacra dobásáról. „Több európai tagország mindössze töredékét szabadította fel annak a nyersolaj- és kőolajtermék-mennyiségnek, amelyre ígéretet tett” – mondta Wright a hét elején. „Arra kérünk minden tagországot, hogy teljesítse vállalásait.”
Jelentések szerint európai országok – köztük a britek, franciák és németek – vésztanácskozást tartottak az üzemanyaghelyzet miatt keletkezett feszültség enyhítésének érdekében. Az Európai Unió közös álláspont kialakítását koordinálja, miután Washington több országot is megkeresett a készletek felszabadításának ügyében. Egy európai tisztviselő szerint Dan Jørgensen energiaügyi biztos brit, francia, olasz, ír és német illetékeseket hívott össze egyeztetésre.
Az Európai Bizottság csütörtöki tájékoztatóján Anna-Kaisa Itkonen energiaügyi szóvivő nyitva hagyta a blokk lehetőségeit, mondván, hogy az EU „szükség esetén intézkedni fog”, és magas szintű egyeztetések zajlanak az Egyesült Államokkal.
Egyes kormányok, köztük a német és a spanyol, korábban azt mondták, kevés indokát látják további hordók felszabadításának. Ez azt jelenti, hogy miközben az autósok a benzinkútnál aggódnak és az amerikaiak már megtették, amit vállaltak, az európai kormányok ráültek a készleteikre.
Az USA kedden újabb 40 millió hordó felszabadítását hagyta jóvá a Stratégiai Kőolajtartalékból, ezzel teljesítve saját részét a korábbi vállalásokból. A figyelem középpontjában a dízel áll. Az Egyesült Államok azt közölte Németországgal és Franciaországgal, hogy szabadítsanak fel dízelkészleteket, különben akár amerikai exporttilalommal is szembesülhetnek.
A mostani események márciusig nyúlnak vissza, amikor az iraki háború kirobbanása után az Egyesült Államok és más OECD-országok a Nemzetközi Energiaügynökségen keresztül megállapodtak 400 millió hordónyi sürgősségi olajtartalék felszabadításáról. Nem csak olajról van szó, hanem finomított olajtermékekről, azaz dízelről is. Az IEA külön hangsúlyozta, hogy Európa hozzájárulása elsősorban finomított olajtermékekből állt, míg például az USA teljes, 172,2 millió hordós hozzájárulása nyersolaj volt.
Az Egyesült Államok a teljes mennyiség valamivel kevesebb mint felét vállalta, ám az nem teljesen világos, hogy más országoknak még mennyit kell felszabadítaniuk, mert a részletek bizalmasak. Európai kereskedők, elemzők és egy finomító szerint a még fennmaradó mennyiség jelentős része vélhetően Európában található, ahol az országok az év korábbi részében csak korlátozott készleteket használtak fel.
Keddi állapot szerint Németország, Európa legnagyobb hozzájárulója, nem tervezte a még fennmaradó 15 millió hordó felszabadítását – ez a vállalt mennyiség mintegy 77 százaléka –, közölte a gazdasági minisztérium. „A nyersolaj és a kőolajtermékek túlnyomó többsége ezért továbbra is tartalékban marad” – közölte a tárca, hozzátéve, hogy az olajfelszabadítás célja nem az árak stabilizálása, mert az spekulációhoz vezethetne a piacon.
Csütörtökön a minisztérium szóvivője azt mondta, minden további intézkedést uniós szinten kell összehangolni, és közös értékelésre kell alapozni. „Az a döntő, hogy összehangolt és kölcsönösen előnyös megoldásokra jussunk” – mondta.
Spanyolország, amely Európa negyedik legnagyobb hozzájárulója, 11,6 millió hordós vállalásának eddig csak mintegy egyharmadát szabadította fel. Az Egyesült Királyság, Európa harmadik legnagyobb hozzájárulója 14 millió hordós vállalással, azt közölte, hogy „jelentős készletek állnak rendelkezésre, ha a piacnak szüksége lenne rájuk”. Franciaország pedig továbbra is teljes stratégiai készlettel rendelkezik – mondta szerdán Roland Lescure pénzügyminiszter.
A 400 millió hordó mintegy egyharmada „még hátravan” – mondta kedden újságíróknak Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója. Az 1970-es évek olajsokkjai után létrehozott párizsi székhelyű ügynökség nem közölte, hogy mely országokhoz köthető a még fennmaradó mennyiség nagy része.
