Rekordközeli hiány: 2809,5 milliárd forinttal zárt a költségvetés az első fél évben
A kormányzati szektor első féléves hiánya 2809,5 milliárd forintot, a GDP 6,2 százalékát érte el a Központi Statisztikai Hivatal előzetes adatai szerint. Ez 1582 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, GDP-arányosan pedig 3,3 százalékpontos romlást jelent.
A második negyedév önmagában valamivel kedvezőbb képet mutatott az első féléves aránynál: április és június között 758,2 milliárd forintos hiány keletkezett, ami a GDP 3,3 százalékának felelt meg. Az egyenleg így is 820 milliárd forinttal, GDP-arányosan 3,6 százalékponttal lett kedvezőtlenebb 2025 második negyedévéhez képest.
A kiadások növekedése messze meghaladta a bevételekét
A hiány növekedése elsősorban a kiadások gyors emelkedésével magyarázható. A kormányzati szektor bevételei az első fél évben 19 018,1 milliárd forintot értek el, ami 539 milliárd forintos, 2,9 százalékos növekedés éves alapon. A kiadások ezzel szemben 2121 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal 21 827,6 milliárd forintra emelkedtek.
A legnagyobb emelkedést a kifizetett munkavállalói jövedelmeknél mérte a KSH: ezekre 1044 milliárd forinttal, 23,1 százalékkal költött többet a kormányzati szektor, mint 2025 első felében. A pénzbeni társadalmi juttatások 609 milliárd forinttal, 12,7 százalékkal emelkedtek, az egyéb kiadások pedig 607 milliárd forinttal, vagyis 15,6 százalékkal nőttek.
A kamatkiadások 44 milliárd forinttal, 2,6 százalékkal lettek magasabbak, a folyó termelőfelhasználás pedig 129 milliárd forinttal, 3,9 százalékkal nőtt. A beruházási kiadások ezzel ellentétesen mozogtak: a bruttó állóeszköz-felhalmozás 311 milliárd forinttal, 21,5 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A bevételi oldalon több tétel is emelkedett
A tényleges társadalombiztosítási hozzájárulások 473 milliárd forinttal, 10,4 százalékkal bővültek, a jövedelemadó-bevételek 313 milliárd forinttal, 9,7 százalékkal nőttek. Az áfából 163 milliárd forinttal, 4,1 százalékkal több bevétel érkezett, a termeléshez kapcsolódó adók pedig 150 milliárd forinttal, 2,1 százalékkal emelkedtek. Az egyéb bevételek ugyanakkor 399 milliárd forinttal, 11,4 százalékkal estek vissza.
A második negyedévben már a bevételek is csökkentek
A második negyedévben a teljes bevételi oldal is gyengült: az államháztartás bevételei 359 milliárd forinttal, 3,6 százalékkal csökkentek éves összevetésben, miközben a kiadások további 462 milliárd forinttal, 4,6 százalékkal emelkedtek.
Az egyes alszektorok között jelentős különbség volt. Az első fél évben a központi kormányzat 3106,5 milliárd forintos hiányt halmozott fel, a társadalombiztosítási alapok deficitje 16,1 milliárd forint volt. A helyi önkormányzatok viszont 313,1 milliárd forintos többletet értek el, ezzel mérsékelve a teljes kormányzati szektor hiányát. A második negyedévben már mindhárom alszektor mínuszban zárt: a központi kormányzat hiánya 676,9 milliárd, az önkormányzatoké 50,5 milliárd, a társadalombiztosítási alapoké pedig 30,8 milliárd forint volt.
Tavalyhoz képest is jelentős a romlás
A most közölt adatok jelentős romlást jeleznek 2025 egészéhez viszonyítva is. Tavaly a kormányzati szektor éves hiánya 4145 milliárd forint, a GDP 4,7 százaléka volt, az államadósság 2025 végén 64 923 milliárd forinton, a GDP 74,4 százalékán állt.
A szerdai nap folyamán a KSH nyilvánosságra hozta a friss turisztikai forgalomról, külkereskedelmi egyenlegről és ipari termelői árakról szóló adatsorát is. Az ipari termelői árak emelkedése felgyorsult a nyár utolsó hónapjában: a belföldi értékesítés árai 5, az exportértékesítés árai 4,7 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbiakhoz viszonyítva. Júliusban még rendre 2,5, illetve 0,3 százalékos növekedést regisztrált a statisztika. A termelői árak éves emelkedése így a júliusi 1 százalékosról 4,8 százalékosra ugrott.
