Kármán András vezeti a Gazdasági és Költségvetési Kabinetet
Kármán András pénzügyminiszter irányítja a jövőben a Gazdasági és Költségvetési Kabinetet, amely önálló döntési jogot kap a magyar gazdaságpolitika több kulcsterületén. A testület vezetését nem a gazdasági és energetikai miniszter, Kapitány István kapta meg.
Kármán András maga jelentette be, hogy pénzügyminiszteri feladatai mellett ő vezeti a gazdasági kabinet munkáját. Az új kormányzati rendszerben több kérdésnek már nem kell a teljes kormányülés elé kerülnie: amit szakpolitikai szinten el lehet dönteni, arról a megfelelő kabinet határozhat. A cél az, hogy a kormány egésze csak a valóban stratégiai, az ország egészének irányát meghatározó ügyekkel foglalkozzon.
Széles hatáskör
A Gazdasági és Költségvetési Kabinet hatásköre messze túlmutat a költségvetési számokon. Kármán tájékoztatása szerint a testület önálló döntési jogkört kap az adópolitika, az államháztartás, a gazdaság- és vállalkozásfejlesztés, az energia- és klímapolitika, a foglalkoztatás, az ipar és a kereskedelem, valamint a pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi kapcsolatok területén.
Az új rendszer egyik legnagyobb változása, hogy a kabinetek már nem csupán előkészítő fórumként működnek. A hozzájuk érkező jelentéseket és előterjesztéseket részletesen megtárgyalják, majd a saját hatáskörükbe tartozó ügyekben helyben meg is hozzák a döntést. Csak a nagyobb, politikailag vagy stratégiailag kiemelt jelentőségű kérdések kerülnek tovább a teljes kormány elé.
Többlépcsős döntéshozatal
A kabinetek kéthetente, szerdánként üléseznek, saját vezetővel és állandó tagsággal. A kormányzat ezzel egy többlépcsős döntéshozatali rendszert épít ki, amelyben a miniszterelnök és a teljes kabinet kevésbé foglalkozik az egyes szakpolitikai részletkérdésekkel. Kármán ezt a kormány tehermentesítésével indokolta.
A Gazdasági és Költségvetési Kabinet csak az egyik eleme az új struktúrának. Kármán közlése szerint vele párhuzamosan megkezdte működését a Fejlesztési Kabinet, a Stratégiai Kabinet és a Védelmi Kabinet is. Mindegyik testület saját szakpolitikai területeken kap önálló döntési lehetőséget. Az átalakítás célja, hogy ne minden minisztériumi vita, beruházás vagy szabályozási kérdés kerüljön automatikusan a teljes kormány elé.
