Ötszörösére nőtt a farkastámadások száma Németországban – Magyarországon egyelőre egészen más a helyzet
Tíz év alatt több mint ötszörösére emelkedett Németországban a farkastámadásokban elpusztult, megsérült vagy eltűnt haszonállatok száma. A 2025-ös adatok szerint már 3783 állatot érintettek a farkastámadások, miközben Ausztriában is meredeken nőtt a kár. Magyarországon jóval kisebb nagyságrendűek az igazolt esetek, ám a hazai adatokból az is látszik, hogy nem minden támadást jelentenek be a gazdák.
Míg 2015-ben 737 elpusztult, megsebesült vagy eltűnt haszonállatot kapcsoltak farkastámadáshoz, 2025-ben már 3783-at. A 2025-ös szám ugyanakkor 517 állattal alacsonyabb a 2024-esnél, vagyis tavaly már csökkent a károk száma. A német Dokumentációs és Tanácsadó Központ szerint a támadások száma egy év alatt 11 százalékkal, az érintett állatoké pedig 13 százalékkal mérséklődött. Összesen 990 támadást regisztráltak, a károk után 747 ezer euró körüli kompenzációt fizettek, a megelőző állományvédelmi intézkedések támogatására pedig több mint 17 millió eurót fordítottak.
A farkasok uniós megítélésében politikai fordulópontot jelentett, amikor 2022 szeptemberében egy farkas elpusztította Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének Dolly nevű póniját alsó-szászországi birtokán. A Berni Egyezmény módosítása után 2025. március 7-től a farkas nem „szigorúan védett”, hanem „védett” fajnak számít, majd az EU is módosította szabályait: az élőhelyvédelmi irányelvben a faj az IV. mellékletből az V.-be került.
A farkastámadások legnagyobb vesztese a juhtartás. A 3783 érintett németországi állatból 3167 juh volt, mellettük 303 zárt tartású vad, 166 szarvasmarha és 110 kecske szerepel a statisztikában. A legtöbb kárt Alsó-Szászországban jegyezték fel, amelyet Brandenburg és Szászország követett.
A hosszabb távú emelkedés együtt járt a német farkasállomány erős növekedésével: a 2014/2015-ös monitoringév 268 példányáról 2024/2025-re 1633-ra emelkedett az ismert farkasok száma.
Ausztriában 2025-ben 1181 haszonállat pusztult el, sérült meg vagy tűnt el farkastámadásokkal összefüggésben, egy évvel korábban még csak 726 ilyen állatot regisztráltak, vagyis a veszteség egy év alatt csaknem 63 százalékkal nőtt. A növekedést szinte teljes egészében a juh- és kecsketartók szenvedték el. Mindez ugyanakkor még mindig nem éri el a 2022-ben mért 1780 állatos osztrák csúcsot.
Szlovákiában a 2025-ös kártérítés összege 456 375 euró volt, míg 2024-ben 142 455 eurót fizettek ki, így a kompenzáció összege egyetlen év alatt több mint háromszorosára emelkedett.
Horvátországban az Európai Bizottság adatai szerint évente akár kétezer farkastámadás is érheti a haszonállatokat, az áldozatok 68,2 százaléka juh. Szlovéniában a 2024/2025-ös időszakban 16 farkasfalka volt jelen az országban, közülük kettő Horvátországgal közös, határon átnyúló falka. A Pohorje térségében is kialakult új falka, miközben ott 1956 óta nem volt dokumentált tartós farkasjelenlét.
Magyarországon a legfrissebb részletes, nyilvánosan hozzáférhető adatot az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának 2024-es szakmai beszámolója tartalmazza. Eszerint 2024-ben két bejelentett, farkashoz kapcsolódó háziállat-káresemény történt a működési területén: Trizs határában egy juhot és három kecskét, Szuhafőn pedig 11 bárányt öltek meg, összesen 15 haszonállatot.
A beszámoló arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyilvántartott adat nem feltétlenül tükrözi valamennyi tényleges esetet, mert a gazdák egy része nem jelenti be a károkat. A magyar helyzet értékelését az is nehezíti, hogy nincs a német vagy az osztrák rendszerhez hasonló, minden évben ugyanolyan módszertannal publikált, könnyen hozzáférhető országos farkaskár-statisztika. A káreseményeket az érintett nemzeti park igazgatóságok vizsgálják, és egy-egy tetemnél nem lehet automatikusan a farkast felelőssé tenni.
A farkas ugyanakkor már stabilan jelen van Észak-Magyarország egyes részein. Az Aggteleki Nemzeti Park 2024-es monitoringja szerint az Aggteleki-karszton két farkasfalkában is születtek kölykök, és a Zemplénben is igazoltak szaporodó falkát. A Putnoki-dombságban és a Csereháton szintén kimutatták a faj jelenlétét.
