„A jövő kórháza” épül Budán – így halad a hatalmas beruházás
Megújultak a régi, elavult kórházépületek, mellettük pedig már épül a Budai Egészségközpont vadonatúj, több ezer négyzetméteres szárnya. A Market Építő Zrt. úgy valósítja meg az átfogó kórházfejlesztést, hogy közben az Országos Gerincgyógyászati Központban folyamatos maradt a betegellátás. Az új épületrész a tervek szerint jövő ősszel nyílik meg a páciensek részére.
„A jövő kórháza” – olvasható az Alkotás utca és a Királyhágó utca találkozásánál húzódó építési terület sarkán elhelyezett táblán. A mintegy 2,6 hektáros területen 2024 óta zajlik a Budai Egészségközpont és a szakkórházaként működő Országos Gerincgyógyászati Központ átfogó fejlesztése. A munka első nagy szakasza már lezárult: felújították az intézmény 1939-ben épült „A” és az 1973-ban átadott „B” tömbjét. A mellettük épülő, 22 600 négyzetméteres új „C” szárny áprilisban elérte a szerkezetkész állapotot, ahol jelenleg egyszerre zajlanak gépészeti és elektromos szerelések, valamint aljzatbetonozási, festési és burkolási munkák.
Az „A” és „B” tömb felújítása
A Királyhágó utcai helyszínen az 1870-es évek óta gyógyítanak, itt állt a Budai Helyőrségi Kórház. A háborúban megsérült épület helyén 1939-ben, Tabéry Iván és Schall József tervei alapján építették fel az intézmény ma is működő „A” tömbjét, melyhez kapcsolódik az 1973-ban elkészült „B” szárny. A két épületet alig másfél év leforgása alatt korszerűsítették, ezen munkálatok befejezésével az Országos Gerincgyógyászati Központ visszaköltözhetett az épületegyüttesbe. A látványos külső-belső megújulást jelentős szerkezeti beavatkozások előzték meg: az „A” és „B” épületeket statikailag jet grouting technológiával erősítették meg. Az 1939-ben emelt „A” tömb szerkezetét külső kéregfalakkal, belső vasbeton merevítő falakkal, valamint vízszintes abroncsolással korszerűsítették. Felújították a négy műtőt is, így azok alkalmasak a legújabb berendezések, köztük a robottechnológia fogadására is.
Az új „C” szárny
Az új kórházépület három mélygarázsszintből, négy betegellátási funkciókat befogadó szintből, valamint egy gépészeti tetőszintből áll. A több mint 22 ezer négyzetméteres szárnyban a rendelők és a betegszobák mellett hét modern panelműtő is helyet kap a 2. emeleten. Az új szárnyban járóbeteg-szakellátási és szűrőközpont, valamint akut eseteket fogadó ambulancia is működik majd.
A „C” épület kivitelezése az alaplemez megépítésével 2024 márciusában kezdődött, a szerkezetépítési munkák pedig 2025 áprilisában indulhattak el. A zárófödém betonozása 2026 márciusában történt meg. A szerkezet megépítéséhez mintegy 17 ezer köbméter betont és 2300 tonna betonacélt használtak fel, a zsaluzott felületek nagysága pedig elérte az 57 ezer négyzetmétert. A következő jelentős mérföldkő az épület beázásmentes állapotának elérése lesz, amelyet 2026 szeptember elejére ütemeztek.
Kihívások és mérnöki megoldások
A projekt egyik legösszetettebb mérnöki feladata az új „C” épület és a már felújított, használatban lévő tömbök összekapcsolása. A szárnyak közé üvegezett elválasztó elem kerül, amely építészetileg is láthatóvá teszi a történeti és a kortárs épületrészek határát. A különböző korú épületek betegforgalmi, gépészeti, elektromos és automatizálási rendszereit is össze kell hangolni.
További kihívást jelent a rendkívül sűrű városi környezet. A munkaterületen nincs elegendő hely nagyobb mennyiségű építőanyag tárolására vagy a teherautók várakoztatására. A beszállításokat ezért pontosan ahhoz kell igazítani, hogy az érkező anyagokat mikor és hol használják fel.
Egy korszerű kórház gépészeti és elektromos rendszere jelentősen eltér egy hagyományos középületétől. Az orvostechnológiai eszközöket a kivitelezés utolsó szakaszában helyezik el és helyezik üzembe, az épület rendszereit azonban már most a később érkező berendezések követelményeihez kell igazítani. Alapvető elvárás, hogy még egy rövid áramkimaradás se veszélyeztesse az életfenntartó berendezések működését, ezért az épület villamosenergia-ellátását több, egymástól független rendszer biztosítja majd.
Fenntartható megoldások
Az új épület energiaigényét több, egymással összehangolt műszaki megoldás szolgálja ki. Az épület alatt talajszondás rendszert alakítottak ki, amelyhez korszerű hőszivattyús technológia kapcsolódik. A tetőfelületekre napelemek kerülnek, az automatikusan vezérelt homlokzati árnyékolók pedig a nyári hőterhelés és ezen keresztül a hűtési energiaigény csökkentését szolgálják.
A fejlesztés eredménye
A 2027 őszére tervezett átadással a Budai Egészségközpont épületállományának területe a korábbi mintegy 18 ezer négyzetméterről 35 500 négyzetméterre nő. Az ágyak száma 150-ről 250-re, a műtőké 7-ről 17-re, a rendelőké pedig 55-ről 87-re emelkedik. A fejlesztés végére a közel kilencvenéves „A” épület, az 1970-es években emelt „B” tömb és az új „C” szárny már egyetlen kórházként működik majd.
