Hiába keresnek már több mint 600 ezret a hegesztők: akkora a szakemberhiány, hogy már megrendelések úsznak el
Bár öt év alatt 84 százalékkal emelkedett a hegesztők átlagbére, megfelelő szakembert egyre nehezebb találni Magyarországon. A hiány már nemcsak a toborzást nehezíti: egyes cégek megrendeléseket buknak el, miközben egy-egy állás betöltése hónapokig is eltarthat. Mindezt úgy, hogy a hegesztők fizetése ráadásul gyorsabban nőtt, mint a garantált bérminimum.
Száz jelentkezőből ma mindössze három-öt jut el odáig, hogy ténylegesen munkába is álljon egy hegesztői pozícióban. Nem az érdeklődők tűntek el: a jelentkezők száma nem csökkent, csakhogy többségük nem rendelkezik azzal a minősítéssel és gyakorlattal, amelyre az ipari vállalatoknak szükségük van. Öt éve még négy-hat hét alatt sikerült megfelelő embert találni, ma ehhez jellemzően három-négy hónap kell, speciális minősítés esetén pedig akár fél évig is elhúzódhat a keresés.
A kiválasztás során gyorsan elfogy a mezőny. Száz pályázóból mindössze 20–25 embernek van érvényes, az adott hegesztési eljárásra szóló minősítése és megfelelő gyakorlata. Tíz-tizenöt fő jut el a gyakorlati próbáig, ott nagyjából minden második jelölt felel meg, a munkakezdésig pedig további embereket visznek el más ajánlatok. A végén így marad három-öt új dolgozó.
Hiába nőtt 84 százalékkal a fizetés
Mindez úgy történik, hogy közben jelentősen felértékelődött a szakma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a teljes munkaidőben dolgozó hegesztők és lángvágók havi bruttó átlagkeresete 2020-ban még 334 783 forint volt, 2025-re azonban 616 250 forintra emelkedett.
Ez öt év alatt 84,1 százalékos növekedést jelent. A hegesztők fizetése ráadásul gyorsabban nőtt, mint a garantált bérminimum: utóbbi ugyanezen időszak alatt 65,6 százalékkal emelkedett. A korcsoportok között ugyanakkor jelentős különbségek vannak: a 30 év alattiak tavaly átlagosan bruttó 565 ezer forintot kerestek, a 30–39 évesek már 631 ezret. A legmagasabb, csaknem 647 ezer forintos átlagkeresetet a 40–49 éveseknél mérte a KSH, míg az 50 év felettiek havi átlaga közel 621 ezer forint volt.
Már megrendeléseket buknak a magyar cégek a hegesztőhiány miatt
A szakemberhiány különösen a jármű- és gépipari beszállítókat, az energetikai és nehézipari projekteket, valamint az acélszerkezet-gyártókat érinti. Ezeken a területeken sok esetben nem elég az általános hegesztői tudás, speciális minősítésre és komoly gyakorlatra is szükség van.
A legnagyobb feszültség a Nyugat-Dunántúlon és a Budapest környéki ipari övezetekben alakult ki, de Borsodban és a Közép-Dunántúlon is egyre nehezebb megfelelő embert találni.
A munkaerőhiány pedig már közvetlen üzleti veszteséget is okoz. A tapasztalatok szerint volt olyan vállalat, amely megfelelő számú hegesztő hiányában nem vállalt el egy nagyobb megrendelést. Más cégek túlórákkal próbálják pótolni a hiányzó kapacitást, ami hosszabb távon a meglévő dolgozók kiégéséhez és további felmondásokhoz vezethet.
A versenyt az is fokozza, hogy a jól képzett magyar szakemberek egy része Németországban, Ausztriában vagy Hollandiában dolgozik. Itthon pedig már havi 50–100 ezer forintos különbség is elegendő lehet ahhoz, hogy egy hegesztő másik munkahelyet válasszon.
Az utánpótlással is baj van
Gyors megoldást a szakképzés sem kínál. Egy megyei példa szerint két intézmény hegesztőképzését összesen 33 tanuló választotta, a felnőttképzésbe pedig évente mindössze 12–16 ember iratkozik be.
Ráadásul a végzettség megszerzése után sem válik valaki azonnal olyan szakemberré, akit bármelyik ipari projekten munkába lehet állítani. Az alapképzés több hegesztési eljárás alapjait biztosítja, a speciális ipari munkákhoz szükséges minősítést és gyakorlatot azonban később kell megszerezni. A vállalatok ezért egyre több helyen pályakezdők betanításával, mentorprogramokkal és szakképző intézményekkel kötött együttműködésekkel próbálják saját maguk kinevelni az utánpótlást. Mások alvállalkozókhoz, kölcsönzött dolgozókhoz vagy harmadik országból érkező munkaerőhöz fordulnak.
A béremelési verseny önmagában tehát nem oldotta meg a problémát: hiába keresnek a hegesztők már átlagosan több mint bruttó 600 ezer forintot, a megfelelő minősítéssel és gyakorlattal rendelkező szakember továbbra is kevés. A hiány pedig mára odáig jutott, hogy nemcsak a betöltetlen állások számában, hanem a cégek elbukott üzleteiben is mérhető.
