Újabb gyárbezárás fenyeget Magyarországon: 150 ember veszítheti el a munkáját Jászfényszarun
A Sangjin Micron Hungary Kft. közel húsz éve működik Jászfényszarun, és jelenleg több mint 350 embernek ad munkát, közülük csaknem kétszázan a térségből származnak. A Fidesz országgyűlési képviselője, Pócs János hétfőn a parlamentben arról számolt be, hogy értesülései szerint az üzem legfőbb részlege hamarosan bezárhat, aminek következtében mintegy 150 ember veszítheti el a megélhetését.
Az Electrolux-gyár bezárása további 600 munkahelyet szüntet meg
Pócs János arra is figyelmeztetett, hogy a térségben összesen akár 750 ember veszítheti el az állását, mivel az Electrolux-gyár bezárása önmagában 600 munkahely megszűnését eredményezi. A képviselő szerint a kormány nem segít az érintett embereknek, és feltette a kérdést: miért nem tesz semmit a kormány a gyárbezárások miatt munkájukat elvesztett magyar emberekért.
A kormány szerint rekordidő alatt felvették a kapcsolatot az érintettekkel
Barna-Szabó Tímea, a Szociális és Családügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában nehezményezte, hogy harmadszor került elő a gyárbezárások kérdése aznap a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy a kormány rekord idő alatt felvette a kapcsolatot az érintett munkáltatókkal és a munkavállalói érdekképviseletekkel, és az általuk jelzett igényekhez igazodó programokat alakítanak ki. A Jászberényi Járási Hivatal foglalkoztatási osztálya intézkedési tervet készített a helyzet kezelésére, a kapcsolattartás a vállalkozással pedig folyamatos.
Nem épül meg a tervezett szolnoki elektrolitgyár
Hosszú ideje bizonytalanság övezte a KunlunChem Hungary Szolnokon tervezett üzemének megépítését. A vállalat először 2025-ben beszélt nyilvánosan a beruházásról, amelynek értéke összesen 100 millió euró, az akkor érvényes árfolyamon számolva több mint 38 milliárd forint lett volna. A fejlesztés két lépcsőben valósult volna meg, és az előzetes tervek szerint az új üzem 2026 őszén kezdte volna meg a termelést.
A térség országgyűlési képviselője, Rost Andrea Magyar Péter kormányfő országjárásának szolnoki állomásán számolt be a fejleményekről. Elmondta, hogy felvette a kapcsolatot az illetékesekkel, és határozott fellépését követően kiderült: a gyárnak nincs környezetvédelmi engedély iránti kérelme, nem történt egyetlen kapavágás sem, a gyárépítés nem minősül kiemelt beruházásnak, és a jelenlegi szabályozás mellett nem valósítható meg. Ezt később Magyar Péter is megerősítette, aki közölte, hogy amíg Tisza-kormány van, addig nem lesz elektrolitgyár Szolnokon.
Jelentős bevételt és munkahelyeket hozott volna a beruházás
A fejlesztés Szolnok és Abony között, egy 15 hektáros területen valósult volna meg, ahol jelenleg nem folyik ipari tevékenység. Az ötezer négyzetméteres gyárépület mellé egy 700 négyzetméteres modern irodaházat és több kisebb, a működéshez szükséges épületet is terveztek. Szolnok éves iparűzési adóbevétele körülbelül 8,5 milliárd forint, a KunlunChem a működése során olyan mértékű adót fizetett volna, amellyel rögtön a város ötven legnagyobb adófizetője közé került volna. Az első ütemben mintegy ötven új álláshely jött volna létre, amelyeket helyi dolgozókkal kívántak betölteni, a második fejlesztési fázis megvalósulásával pedig összesen akár 120 ember is munkát kaphatott volna.
A problémát elsősorban az okozta, hogy a KunlunChem elektrolitgyára az akkumulátoriparhoz kapcsolódik és vegyipari technológiát alkalmaz, a szektorral szemben pedig erőteljes a társadalmi kritika, amelyet a Tisza Párt választási kampánya is felerősített. Az elektrolitra ugyanakkor az elektrifikáció miatt nagy kereslet van, és Európa-szerte egyre több ilyen gyár működik: Németországban Mannheimben és Leverkusenben, Csehországban Rybitvíben és Ostravában, Lengyelországban Śremben, Prusicében és Biskupice Podgórnéban, valamint Magyarországon Komáromban és Tatabányán. A KunlunChem többek között német prémium kategóriás autógyártók beszállítóival dolgozik együtt, a szolnoki üzem pedig a debreceni BMW-nek és a kecskeméti Mercedesnek is szállíthatott volna.
