Napelemes beruházások: november 1-jétől szigorúbb uniós szabályok lépnek életbe
Az Európai Bizottság tartja a korábban meghirdetett menetrendet, és nem hosszabbítja meg a határidőt azon beruházók számára, akik a beszállítóváltás költségei és az alternatív inverterek elérhetősége miatt a halasztást kérték.
A november 1-jei dátum az uniós forrásból finanszírozott, az EU hálózatára csatlakozó vagy csatlakozni készülő projektek szempontjából meghatározó. A változás nem általános importtilalom, a bizottság ideiglenes szakpolitikai iránymutatása azt korlátozza, hogy milyen eszközökre fordítható uniós finanszírozás. A magas kockázatú beszállítók körébe a közölt feltételek szerint nemcsak kínai, hanem orosz, iráni és észak-koreai kötődésű vállalatok is tartozhatnak. A szabályozás az Európai Beruházási Bankon és az Európai Beruházási Alapon keresztül nyújtott finanszírozásnál is jelentőséggel bír.
A korlátozás nem áll meg a napelemekhez használt invertereknél. Kiterjed az energiatároló rendszerek teljesítményátalakítóira is, akár önálló tárolóról, akár naperőmű mellé telepített berendezésről van szó. Ez a magyar fejlesztők számára is lényeges: egy uniós intézményi finanszírozásra épülő projektben a tároló beszállítóját ugyanúgy vizsgálni kell, mint a naperőmű főbb eszközeit.
Az Európai Bizottság a kiberbiztonsággal indokolja a szigorítást. Az inverterek a villamos energia átalakítása mellett a rendszer működésének vezérlésében is részt vesznek. Egyes eszközök távolról felügyelhetők és frissíthetők, ami felveti az illetéktelen hozzáférés vagy a működésbe történő beavatkozás kockázatát. A bizottsági aggodalom szerint sok berendezés összehangolt manipulálása a villamosenergia-hálózat stabilitását is veszélyeztetheti. Ez kockázati forgatókönyv, nem annak állítása, hogy az érintett gyártók ilyen beavatkozást hajtottak végre.
Az iparági szereplők és a befektetők attól tartanak, hogy a rendelkezésre álló alternatívák mennyisége, ára és szállítási ideje miatt egyes beruházások késhetnek vagy drágulhatnak. A beszállító lecserélése ráadásul nem pusztán az inverter beszerzési árát érinti: a garanciális feltételeket, a karbantartást és a kapcsolódó szerződéseket is újra kell tervezni.
A bizottság álláspontja szerint már van életképes kínálat nem kínai gyártóktól, az európai energetikai infrastruktúra biztonsága pedig indokolja a felmerülő többletköltséget. Az ágazat egy része most abban bízik, hogy a testület egyedi esetekben mentességet adhat, például akkor, ha egy projekt előre nem látható engedélyezési késedelem miatt csúszott meg. Ennek gyakorlata azonban még nem egyértelmű.
A novemberi határidő a korábbi átmeneti menetrend egyik állomása. A már futó projektekre vonatkozó mentességek bejelentésének határideje szeptember 1-je volt, az uniós hálózathoz nem csatlakozó, de uniós pénzből finanszírozott, unión kívüli projektekre pedig későbbi kivezetési dátum vonatkozik. A mostani bizottsági álláspont lényege, hogy a hálózathoz kapcsolódó beruházások esetében a november 1-jei időpontot nem tolják ki.
A magyar projektgazdáknak ezért elsősorban azt kell áttekinteniük, hogy beruházásuk finanszírozása és hálózati kapcsolata miatt az iránymutatás hatálya alá esnek-e, és szerepel-e magas kockázatúnak minősíthető beszállító az eszközlistán. Ha igen, a váltás költségét és ütemezését a szállítókkal és a finanszírozókkal együtt kell rendezni. A kérdés túlmutat a beszerzésen: az energetikai szereplőknek a beszállítói kiberkockázatokat, a távoli hozzáférést és az üzemeltetési adatok kezelését is vizsgálniuk kell.
