Felére csökkentené a Suzuki a modellfejlesztési időt a kínai riválisok miatt
Az évtized végére a jelenlegi 40–48 hónapról 24 hónapra csökkenti a Suzuki a járműfejlesztési időt – jelentette be pénteken Tokióban Tosihiro Szuzuki vezérigazgató.
A vezető a Suzuki szintén pénteken közzétett, „Technology Strategy 2026 for 10 Years Ahead” című tízéves stratégiáját mutatta be, amellyel kapcsolatban kiemelte: a kínai gyártók hihetetlen tempót diktálnak, és ahhoz, hogy lépést tartsanak velük, meg kell találniuk a módját a folyamataik felgyorsításának.
Miután évtizedekig a japán hatékonysághoz vagy a német mérnöki tudáshoz mérték magukat, az autóipari vezetők immár a kínai gyártókra tekintenek új etalonként. Az olyan vállalatok, mint a BYD, a Leapmotor és a Xiaomi, rendkívül gyors fejlesztési ciklusokkal, szoftverközpontú tervezéssel és a legújabb akkumulátortechnológiák alkalmazásával fokozzák a versenyt, ami arra készteti a hagyományos márkákat, hogy a lépéstartás érdekében átalakítsák gyártási rendszereiket.
A Suzuki stratégiai célja az energiafelhasználás minimalizálása és a termékek értékének maximalizálása, valamint a villámgyors reakció a piacok és a szabályozási környezet változásaira.
Az Esztergomban is termelő japán autógyártó nem kizárólag egyetlen technológiára épít, hanem az egyes régiók energiaellátási, infrastruktúra- és szabályozási sajátosságaihoz igazítja megoldásait. Minden piacon a „megfelelő” technológiát akarják kínálni, figyelembe véve az energiaárakat, a nyersanyagköltségeket és a környezetvédelmi előírásokat.
A fejlesztési hatékonyságot 30 százalékkal, a gyártási hatékonyságot pedig 50 százalékkal javítanák, aminek érdekében fokozzák a digitalizációt, a párhuzamos fejlesztést és a moduláris terméktervezést.
Japán marad a fejlesztési központ, India a gyártási bázis
A stratégia megerősíti, hogy Japán marad a technológiai fejlesztések központja, míg India kulcsfontosságú gyártási és exportközponttá válik, ahol 2030-ra el akarják érni az évi 4-5 millió darabos gyártókapacitást.
A világ legnépesebb országában augusztusban indult el a Suzuki harmadik biogázüzeme, amelyben tehéntrágyából állítanak elő üzemanyagot, a melléktermékként keletkező szerves trágyát pedig visszaforgatja a helyi mezőgazdaságba. A program a japán és indiai kormány által támogatott CBG (Cooperative Biogas for Growth) kezdeményezés része.
Új hibrid és könnyűszerkezetes technológiák
A stratégia hangsúlyozza a szervezeti és földrajzi határokon átívelő együttműködést is, amire példaként említik az „e SKY” fejlesztést, amely jelentősen növelte az elektromos járművek egy töltéssel megtehető hatótávolságát.
A Suzuki a „Right × Light Mobile Tech” koncepció keretében több új technológiát fejleszt, illetve kombinál: soros hibrid (HEV) rendszereket, új hibrid hajtást (fejlesztési név: Super Ene Charge), új közvetlen befecskendezésű turbómotorokat, könnyű és biztonságos járműplatformot (S Light), valamint egyszerűsített szoftveralapú járműplatformot (SDV Lite).
A vállalat egyszerre kívánja csökkenteni az energiafelhasználást, felgyorsítani a fejlesztést és a gyártást, erősíteni indiai gyártóbázisát, valamint új hibrid és könnyűszerkezetes technológiákkal növelni versenyképességét.
A Suzuki részvényei pénteken stagnáltak, év eleje óta pedig 9,6 százalékkal gyengültek a tokiói tőzsdén.
