Ömlik a költségvetésbe az útdíjbevétel az autópálya-koncesszió körüli vitában
Az elmúlt négy évben 673 milliárd forintnyi rendelkezésre állási díjat fizetett a magyar állam a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-nek a hazai autópályák üzemeltetéséért cserébe, miközben az útdíjbevételek jelentősen megemelkedtek. A korábbi Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató adatai szerint 2022 óta több mint 2000 milliárd forint útdíjbevétele származott a központi költségvetésnek az E-matricákból és az E-útdíjakból.
A közlekedési és beruházási miniszter folyamatosan bírálja a magyar autópályákat üzemeltető MKIF-et, ugyanakkor nem tesz említést a külföldi tulajdonú M5-ös és M6-os autópályák koncessziós jogait birtokló vállalatokról.
A kormány az MKIF-fel kötött 35 éves koncessziós szerződés év végi felmondását jelentette be, arra hivatkozva, hogy a 2022 májusában kötött szerződés súlyosan túlárazott, és jelentős kár érheti a költségvetést. A koncesszió teljes értékét 35 év alatt 23 196 milliárd forintra becsülték.
A miniszter szerint a szerződés megkötése óta több mint ezermilliárd forintot fizetett ki a társaságnak az állam, míg az MKIF vezérigazgatója nettó 673 milliárd forintról beszélt. Az eltérés oka, hogy a miniszter a bruttó, áfát is tartalmazó összeget vette alapul, míg a társaság a nettó kifizetéseket közölte.
Az útdíjbevételek nem a koncessziós társaságokhoz folynak be, hanem az állami költségvetésbe, amelyből rendelkezésre állási díj formájában fizetnek a koncesszoroknak. Magyarországon az MKIF mellett négy koncesszió működik: az M5-ös autópályán az AKA Zrt., míg az M6-oson három koncesszió osztozik. Ezek szintén nem szednek útdíjat, így nincs beleszólásuk az autópályadíjak alakításába.
Az útdíjbevételek nagyobb része külföldiektől származik. Tavaly a hazai autósok 97, a külföldiek 56 milliárd forintot fizettek a matricákért, míg a 3,5 tonnánál nehezebb járművek úthasználattal arányos útdíjbefizetése a hazai járművek után 311, a külföldiek esetében 360 milliárd forintot tett ki.
A miniszter a koncessziós szerződés felmondását azzal indokolta, hogy az államnak forrást kell találnia a közúthálózat fejlesztésére, szerinte évente 500 milliárd forintot kellene elkölteni a főutakra. A Magyar Közút adatai szerint a magyar közúthálózat 50 százaléka rossz vagy nem megfelelő állapotban van.
A koncessziós szerződés felmondása miatt bizonytalanná válhatnak a 35 éves megállapodásban előírt fejlesztések, köztük az M1-es már folyamatban lévő bővítése, az M7-es autópálya fejlesztése, valamint az M200-as gyorsforgalmi út jövőre tervezett építése. Az M4-es és az M3-as további bővítésének sorsa is kérdésessé vált.
