Mégis milyen svájci milliárdokról beszélt Baka András?
A Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében Magyarországra érkező 34 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás volt Baka András köztársasági elnök és Guy Parmelin svájci államfő tárgyalásainak központi témája. A Sándor-palota szerdai közlése szerint a svájci támogatási program keretében az államszövetség 87,6 millió svájci frank hozzájárulásával nyolc területen tíz támogatási intézkedés valósulhat meg Magyarországon, többek között az emberkereskedelem elleni küzdelem, az energiahatékonyság és a szakképzés területén.
A bejelentésből azonban kimaradt, hogy ez nem egy kezdődő, hanem egy kifutó program, amelyet egy újabb, még nagyobb összegű követ. A jelenlegi program pénzének több mint 90 százalékát már 2025 végéig lekötötték, és jórészt ki is fizették, tehát az előző, Orbán Viktor vezette kormány idején. A 2022-ben Navracsics Tibor által aláírt, most futó program végrehajtási határideje 2029 decembere.
A mostani összeg jóval kisebb, mint a 2007–2017-es első programé, amelynek keretében Magyarország mintegy 131 millió svájci frankot kapott. Ezt olyan projektekre költötték, mint vízvezetékek építése, árvízvédelmi fejlesztések, egészségügyi és oktatási programok, sőt 13 rendőrkapitányság energiahatékonysági korszerűsítésére is futotta belőle.
Az újabb svájci pénzadag még csak becsülhető
A következő program pontos nagysága több okból sem ismert, de a mostaninak akár a duplája is lehet. Svájc és az Európai Unió megállapodott abban, hogy az eddigi alkalmi svájci hozzájárulásokat állandó, rendszeresen ismétlődő mechanizmus váltja fel. Az első ilyen időszak 2030. január 1-jétől 2036. december 31-ig tart. Svájc évente 350 millió frankot ad, vagyis hét év alatt összesen 2,45 milliárd frankot, nem Magyarországnak, hanem a jogosult uniós tagállamoknak összességében.
Ha a jelenlegi program magyar részesedési arányából indulunk ki, sokkal több pénz juthat Magyarországra. Pontosan két dolog miatt nem lehet tudni, mennyi. Egyrészt a kiosztásra olyan képlet szolgál, amelynek az összetevői változhatnak: a terület ugyan nem, a népesség már inkább, és figyelembe veszik az egy főre jutó bruttó nemzeti jövedelmet is a többi jogosult országhoz képest. Másrészt a svájciaktól csak olyan országok kapnak pénzt, amelyek egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított bruttó nemzeti jövedelme az uniós átlag 90 százaléka alatt van. Ha valamelyik ország addigra e fölé kerül, a többiek között több pénz osztható el. A kiesésre esélyes országok között van Csehország, Szlovénia és Málta.
Ennek megfelelően a mostani arányok alapján Magyarországnak jutó, mintegy 150 millió frankra becsülhető újabb támogatási csomag ennél akár nagyobb is lehet. Arról, hogy mire költik majd, még a következő magyar parlamenti választás előtt döntenie kell az aktuális illetékeseknek.
A kifutó program eddigi támogatási területei
A mostani bejelentésben szereplő, kifutó program keretében az alábbi területekre jutott támogatás: szakképzésre 8,956 millió svájci frank, kutatásra és innovációra 10,254 millió frank, kis- és középvállalkozások finanszírozására 12 millió frank, az emberkereskedelem elleni küzdelemre 1,987 millió frank, geotermikus energiára 11,945 millió frank, víz- és szennyvízkezelésre 15,931 millió frank, egészségügyre és szociális védelemre 14,926 millió frank, hátrányos helyzetű csoportokra és kisebbségekre 9,952 millió frank, technikai segítségnyújtásra 1,3 millió frank, valamint előkészítési alapra 0,349 millió frank.
