Macron egyéves halasztást kér az uniós metánszabályokra az energiaválság miatt
Emmanuel Macron francia elnök arra kérte az Európai Bizottságot, hogy egy évvel halassza el annak az uniós szabályozásnak az alkalmazását, amely pénzbírsággal sújtaná azokat az olaj- és gázipari vállalatokat, amelyek nem jelentik megfelelően a metánkibocsátásukat. A francia elnök szerint a lépés hozzájárulhatna ahhoz, hogy Európa mérsékelje a megugró energiaárakat.
Meredeken emelkednek az energiaárak
A francia elnök Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottság elnökéhez fordult azzal a kéréssel, hogy átmenetileg enyhítsék az üzemanyagok összetételére és a metánkibocsátásra vonatkozó uniós előírásokat.
A kezdeményezés hátterében az energiaárak újabb meredek emelkedése áll. A közel-keleti konfliktus miatt az olaj ára május óta nem látott magasságba emelkedett, miközben a földgáz ára több mint kétszeresére nőtt ahhoz képest, ahol az Irán elleni amerikai és izraeli légicsapások, valamint a Hormuzi-szoros lezárása előtt állt.
A magas üzemanyagárak Franciaországban is egyre nagyobb politikai nyomást helyeznek a kormányra, és a társadalmi elégedetlenség fokozódásának veszélyét is magukban hordozzák. Párizsnak ugyanakkor korlátozottak a lehetőségei az üzemanyagokat terhelő hazai adók csökkentésére. Mivel a Perzsa-öböl térségében zajló konfliktus lezárása továbbra sem látszik, Macron most Brüsszeltől vár segítséget.
Egy év haladékot kérnek a metánszabályokra
A francia elnök azt szeretné, ha az EU egy évvel elhalasztaná azoknak az új szabályoknak a bevezetését, amelyek alapján megbírságolhatják az olaj- és gázipari cégeket, ha nem számolnak be megfelelően metánkibocsátásukról.
A szabályozás célja, hogy visszaszorítsa a metán kibocsátását, amely a klímaváltozást előidéző egyik legerősebb üvegházhatású gáz. Jelentős mennyiség kerülhet a légkörbe a szén, az olaj és a földgáz kitermelése, feldolgozása és szállítása során.
Az előírásokat ugyanakkor komoly bírálatok érték az Egyesült Államok kormánya és a fosszilisenergia-ipar részéről. Szerintük a szigorú szabályok elriaszthatják az Európába irányuló olaj- és gázszállítókat, ami végső soron az európai energiabiztonságot veszélyeztetheti.
Az Európai Bizottság korábban már azt javasolta a tagállamoknak, hogy 2029 végéig ne szabjanak ki bírságot a szabályokat megszegő vállalatokra. Macron azonban ennél is egyértelműbb garanciát szeretne: levelében arra kérte Brüsszelt, hogy jogilag is rögzítse a szabályok egyéves halasztását, így nagyobb kiszámíthatóságot biztosítva a fosszilis energiahordozók importőreinek.
Az üzemanyagok összetételén is lazítana Párizs
Macron nemcsak a metánszabályozás átmeneti enyhítését javasolta. A francia elnök szerint ideiglenesen lazítani lehetne az üzemanyagok minőségére vonatkozó uniós előírásokon is. Ezek többek között az üzemanyagok sűrűségét és párolgási tulajdonságait szabályozzák.
Emellett azt is kezdeményezte, hogy az EU átmenetileg engedélyezze nagyobb mennyiségű bioüzemanyag felhasználását a dízelben.
„Úgy vélem, érdemes felhívnom a figyelmét több olyan pontra, amelyek európai szintű kezelése és végrehajtása rövid távon együttesen erősíthetné import- és termelési kapacitásainkat” – írta Macron a von der Leyennek küldött levelében.
Párizs már hónapok óta próbálja fékezni az árrobbanást
A francia kormány hónapok óta üzemanyag-támogatásokkal igyekszik enyhíteni a leginkább érintett ágazatok terheit. A francia elnökválasztási kampány közeledtével Macron pénteken a pártok vezetőit és az elnökjelölteket is válságtanácskozásra hívta. A megbeszélésen arról tájékoztatta őket, hogyan hajtják felfelé az üzemanyagárakat az ukrajnai háború, valamint a közel-keleti konfliktus fejleményei.
Macron egyúttal bejelentette, hogy Franciaország G7-találkozót kezdeményez az egekbe szökő üzemanyagárak és a közel-keleti válság egyéb következményeinek megvitatására.
A francia kormány egyelőre kizárja az üzemanyagot terhelő adók általános csökkentését. Egy ilyen intézkedés ugyanis jelentős bevételkiesést okozna az államnak, miközben Párizs éppen a költségvetési kiadások visszafogására törekszik. A kormány már feladta azt a korábbi célját is, hogy az idei költségvetési hiányt a GDP 5 százalékára szorítsa le. Döntését a közel-keleti háborúval és a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedéssel indokolta.
Sébastien Lecornu miniszterelnök ugyanakkor azt ígéri, hogy jövőre sikerül elérni az 5 százalékos hiánycélt. Ehhez a kormány összesen 54 milliárd eurós költségvetési megszorítással számol.
