Veszélyben a magyar élelmiszer-termelés: már a jövő évi termés is veszélybe került az idei gondok miatt
Olyan táblák is tömegével maradtak betakarítatlanul az országban, amelyekre az aszály pusztítása után már nem érte volna meg kiküldeni a kombájnt – erről számolt be Cseh Tibor, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) főtitkára. Elmondása szerint a napraforgó és a kukorica betakarítása a legtöbb helyen a végéhez közeledik, az eredmények azonban rendkívül gyengék, miközben a terményárak sem nyújtanak érdemi vigaszt a gazdálkodóknak. Ilyen körülmények között kell a gazdáknak megtervezni a jövő évet.
A főtitkár szerint az őszi búza idei árszintje még az öt évvel ezelőttit sem éri el. Úgy látja, ez is mutatja a magyar mezőgazdaság nemzetközi kitettségét, valamint az Európai Unión kívüli folyamatok piacbefolyásoló erejét.
A tartalékok a végére járnak, és a pénzügyi nehézségek mostanra már a nagyüzemeket éppúgy megviselik, mint a kisebb, családi gazdaságokat – fogalmazott.
A veszteségek nagyságrendjét érzékelteti, hogy Bóna Szabolcs agrárminiszter korábbi tájékoztatása szerint augusztus végéig több mint 1,4 millió hektárra jelentettek be aszálykárt. A terméskiesést most alacsony terményárak és magas termelési költségek súlyosbítják.
Az idei bevétel hiánya közvetlenül befolyásolja az őszi munkálatokat. Cseh Tibor szerint a gazdálkodók többsége a költségek minimalizálására kényszerül: sokan fémzárolt vetőmag helyett saját termésből származó magot vetnek vissza – az agrár-környezetgazdálkodási programban érintett területeket a főtitkár kivételként említette –, és radikálisan csökkentik a műtrágya-felhasználást. A magas energiaárak és az alacsony felvásárlási árak miatt pedig több helyen az öntözést is leállítják.
Szeptember közepére sokfelé szinte teljesen elfogyott a nedvesség a talaj felső rétegeiből, ezért számos gazdaságban lemondtak a repce vetéséről – mondta Cseh Tibor. Hozzátette: a kukorica visszaszorulásával egyre inkább az árpa, a búza és a napraforgó marad a termelők választása, miközben a főtitkár az ugaroltatás arányának jelentős növekedésére számít.
Az őszi takarékoskodás így a következő évre is átviheti a válságot: a gazdálkodók már a következő termés megalapozására fordítható kiadásaikat fogják vissza.
A drága gázolaj ebben az időszakban különösen érzékenyen érinti az ágazatot. A betakarítást, a terményszállítást, a talaj-előkészítést és a vetést ugyanabból a megcsappant pénzügyi keretből kell finanszírozni. A Magosz főtitkára hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaság egészében is jelentős az energiaigény: a gépek üzemeltetése mellett az öntözés, a szárítás és a műtrágyagyártás is nagy mennyiségű gázolajat, földgázt vagy áramot igényel. A bejelentett gázolajkedvezményt a Magosz főtitkára elégtelennek tartja. Számítása szerint az mindössze további 14 forint könnyítést jelent literenként, az általa említett 701 forintos átlagár mellett. A havi ötezer forintos támogatást szintén kritikával illette.
A gazdák a gázolaj jövedéki adójának jelentős részét korábban is visszaigényelhették. A bejelentés a visszatérítés 90-ről 100 százalékra emeléséről szól, meghatározott mennyiségi korlát mellett, az év végéig. Az új segítség ezért literenként hozzávetőleg 14–15 forint. Lengyelországban eközben közel 44 forintnak megfelelő új üzemanyag-támogatást terveznek, és a műtrágya drágulását is kompenzálnák.
Cseh Tibor szerint a legnagyobb kitettséget a műtrágya jelenti majd. Az őszre szükséges mennyiséget a termelők jelentős része korábban, még kedvezőbb áron megvásárolta, a következő beszerzési időszakra viszont már sokkal borúsabbak a kilátások. „Ilyen gázárak mellett a jövő év elején esedékes beszerzések a gazdák nagy részénél el fognak maradni” – figyelmeztetett.
A nitrogénműtrágyák különösen érzékenyek a gázárra, mert az ammóniagyártásban a földgáz nyersanyagként és energiaforrásként is szükséges. Az európai gazdaszervezetek közben a szabályozási többletterhek miatt is tiltakoznak. A Copa–Cogeca bírálta, hogy az Európai Parlament elutasította a karbonvám felülvizsgálatába tervezett válsághelyzeti mentesítési rendelkezést. A szervezet szerint ez csökkenti a műtrágyát vásárló gazdák védelmét rendkívüli drágulás esetén; a szabályozásról ugyanakkor még folytatódnak az uniós egyeztetések.
A termelési kiadások mellett ősszel és télen a földbérleti díjak is esedékessé válnak. Cseh Tibor szerint a bérlők idén már tömegesen élnek a haszonbér-mérséklés lehetőségével, mert a korábban megemelkedett díjakat a jelenlegi jövedelmezőség mellett egyre nehezebb kitermelni. Nulla jövedelmezőség mellett a jövőben lehetetlen lesz fenntartani az elmúlt időszakban igencsak elszálló bérleti díjakat.
A főtitkár úgy látja, a szántóföldi ágazatot jelenleg gyakorlatilag a területalapú támogatások tartják életben. Értékelése szerint a kormányzat részéről nem látszik szándék a helyzet súlyához igazodó érdemi intézkedésekre és kárenyhítésre.
