Bizonytalanság az egészségügyi béremelés körül
Az egészségügyi miniszter a Magyar Kórházszövetség siófoki kongresszusán elmondta: az ágazat az első teljes, január 1-jétől december 31-ig tartó finanszírozási évben kapja meg az évi 500 milliárd forintos többletforrást, ami a gyakorlatban 2027-et jelentheti. A 2026-os évre vonatkozó pluszösszegről nem közölt konkrétumot.
A miniszter szerint a jövő évi csomag legnagyobb egyedi tétele a szakdolgozói bérrendezés lenne, amely több mint 123 ezer dolgozót érintene. A béremelés mértékét, pontos bevezetési időpontját és a rá szánt összeget azonban nem hozták nyilvánosságra.
Arra a kérdésre, hogy igaz-e: a korábban szóba került 25 százalék helyett már csak 15 százalékos emelésről lehet szó, a miniszter nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Azt mondta, az előkészítés még folyamatban van.
A tervek szerint a jelenlegi sávos rendszer helyett hat fizetési osztályból és tizenöt fokozatból álló új bértáblát vezetnének be. A besorolást elsősorban a végzettség és az elismert szolgálati idő határozná meg, magasabb fokozatba háromévente lehetne kerülni. Külön ismernék el a magasabb képzettséget, a szakvizsgát, a tudományos fokozatot és a hosszabb szakmai tapasztalatot. Az egyes osztályokhoz és fokozatokhoz tartozó konkrét illetményeket egyelőre nem tették közzé.
A bérrendezés nemcsak az ápolókra terjedne ki: érintené az egészségügy gazdasági, műszaki és adminisztratív dolgozóit, az alapellátás szakdolgozóit, valamint az otthoni szakápolásban, a hospice-ellátásban és a betegszállításban dolgozókat is. A miniszter ígérete szerint az átalakítás miatt senki sem vihetne haza kevesebb pénzt.
A kórházvezetők a jelenlegi finanszírozási helyzetre hívták fel a figyelmet. Egy intézményvezető szerint ha a kórházak nem kapnak további pénzt, veszélybe kerülhet az ellátás. A miniszter újabb adósságrendezést ígért, de annak időpontját és összegét nem közölte. Elismerte azt is, hogy az időről időre végrehajtott adósságrendezés önmagában nem jelent tartós megoldást.
A hosszú műtéti várólisták csökkentésére külön program készül. Elsőként azokat hívnák fel, akik több mint egy éve várnak beavatkozásra, és ellenőriznék, továbbra is szükségük van-e a műtétre. A többletműtétekért a kórházak a szokásos finanszírozás 1,3-szeresét kapnák, a többletbevétel 80 százalékát pedig az ellátásban részt vevő csapat tagjai között kellene szétosztani.
A miniszter bejelentette azt is, hogy javaslata szerint valamennyi kórházi vezetői posztra új pályázatot írnának ki. Ez nem jelenti azt, hogy a jelenlegi intézményvezetők biztosan elveszítenék a munkájukat, de nekik is újra kellene pályázniuk. Az új rendszerben az intézmények gazdálkodása mellett az ellátáshoz való hozzáférést, a klinikai teljesítményt, a betegbiztonságot és a vezetői képességeket is értékelnék.
