Moszkva felkészült Magyarország gázleválására
Magyarország 2027 októberére akkor is képes lehet teljes egészében kiváltani az orosz földgázt, ha az Európai Unió által meghatározott ütemezés szerint kell végrehajtani az orosz gázimport fokozatos megszüntetését – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter péntek reggeli interjújában.
A miniszter szerint a magyar ellátás technikailag több irányból is biztosítható, ezért a diverzifikációra megvan a lehetőség. Magyarország eddig elsősorban azért támaszkodott jelentős mértékben az orosz importra, mert az gazdasági szempontból kedvező megoldásnak számított. Kapitány szerint a legfontosabb az, hogy minél több forrásból lehessen versenyképes áron beszerezni a szükséges gázt, és a kormány már tárgyal a környező országokkal és LNG-szállítókkal az alternatív lehetőségekről.
Orosz reakciók: nem végzetes, de érezhető bevételkiesés
Megérkeztek az első orosz kommentárok a bejelentésről. A Gazeta.ru által idézett orosz elemzők szerint Magyarország kiesése önmagában nem okozna komoly gazdasági sokkot Oroszországnak. A lap által ismertetett becslés szerint Magyarország 2025-ben mintegy 7,8 milliárd köbméter orosz gázt vásárolt, szemben az egy évvel korábbi 8,6 milliárd köbméterrel.
Ez az orosz export egészéhez képest korlátozott mennyiség, vagyis Budapest teljes leválása nem rengetné meg az orosz gázexportot. Ugyanakkor az elvesző európai értékesítést nem feltétlenül lehet gyorsan más piacokkal pótolni. Az Oroszország számára fontos ázsiai exportkapacitások bővítése új infrastruktúrát és jelentős beruházásokat igényel.
Oroszország teljes éves földgázexportja 2025-re 124,7 milliárd köbméterre esett vissza, ami drasztikus csökkenést jelent az ukrajnai háborút megelőző időszakhoz képest. Összehasonlításképpen: az Európai Unióba irányuló korábbi éves vezetékes export önmagában meghaladta a 175-180 milliárd köbmétert.
Drágább alternatívák Magyarország számára
Magyarország oldalán az alternatív beszerzések drágábbak lehetnek. Az egyik lehetőség az LNG behozatala a horvátországi Krk terminálján keresztül, emellett a Törökországon és Görögországon keresztüli gázszállítás is szóba jöhet.
Magyarország kész betartani az Európai Uniónak az orosz gáz vásárlási tilalmára vonatkozó döntését, ezért a Gazdasági és Energiaügyi Minisztérium a Románián keresztüli alternatív gázimportról egyeztet Romániával.
Az olaj és Paks II. is új pályára kerülhet
Nemcsak a földgáz esetében keres Budapest alternatívát. Kapitány István szerint az orosz olajtól való függés csökkentésére is vannak lehetőségek, és a kormány már tárgyal Horvátországgal az Adria-vezeték teljes kapacitásának kihasználásáról. A miniszter szerint nagyon kedvező, hogy Magyarországnak két nagy kőolajvezetéke van, míg Ausztriának csak egy.
Még ennél is jelentősebb kérdés lehet a Paks II. beruházás jövője. A kormány év végéig felülvizsgálja a projekt szerződéseit, üzleti modelljét és azt is, hogy az új blokkok milyen szerepet töltenének be a magyar energiamixben. Ezt követően születhet döntés arról, hogy szükség van-e a beruházásra.
A projektet az orosz Roszatom építi, miközben az új paksi blokkok építése már megkezdődött: februárban megkezdődött az 5. blokk alapozása, szeptemberben pedig újabb jelentős betonozási munkálatokat jelentettek be.
Kapitány szerint közben a magyar energiarendszer is sokat változott az eredeti, 2014-es megállapodás óta: a hazai naperőművi kapacitás már meghaladja a 8 ezer megawattot, miközben az energiatárolás fejlesztése továbbra is komoly feladat. A kormány a jelenlegi paksi blokkok üzemidejének további meghosszabbítását is vizsgálja.
Egyre távolabb Moszkvától
Az energiapiaci változások egy szélesebb külpolitikai átrendeződésbe illeszkednek. Magyarország az elmúlt hónapokban több olyan lépést is tett, amely Moszkva számára kedvezőtlen irányt jelez, és mint a Kreml jelezte: azok nem fognak válasz nélkül maradni.
A legfontosabb gazdasági következmény ugyanakkor az lehet, hogy az orosz gáz, olaj és a Roszatomhoz kapcsolódó energetikai projektek mellett egyre több alternatív beszállító és útvonal jelenik meg a magyar piacon.
Budapest számára ez nagyobb beszerzési rugalmasságot jelenthet, de az átállás költsége és az új infrastruktúrák szükségessége meghatározó kérdés lesz. Oroszország oldalán pedig elsősorban az európai piac további szűkülése jelenthet problémát, még akkor is, ha egyetlen ország, így Magyarország kiesése önmagában nem okoz döntő bevételkiesést.
