Nagy Elek bizalmat kapott a területi kamaráktól, de a kormányfő bírálta a kamarai működést
A területi kamarák elnökeiből álló Területi Elnökök Kollégiuma szeptember 17-i ülésén egyhangúlag bizalmat szavazott Nagy Eleknek és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetésének, és felkérték az elnököt, hogy vezesse a kamarát a következő időszakban, valamint menedzselje a kialakult helyzetet.
A testület meghallgatta dr. Csorbai Hajnalkát, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. leendő új igazgatósági tagját, aki egyben az MKIK Gazdaságfejlesztési Bizottságának új elnöki várományosa, valamint Krocsek Attila fintech szakértőt, a BlockBen cégcsoport vezérigazgatóját, akit a TEK az MKIK pénzügyi alelnöki tisztségére javasol.
Az MKIK elnökének és operatív vezetésének távozását kezdeményező levelet a 23 területi kamarai elnök közül öten írták alá. A kamarai közösségen belüli nézetkülönbségek nem új keletűek: a 2024-es tisztújítás során is markánsan eltérő elképzelések jelentek meg a kamara jövőjéről, akkor a küldöttek Nagy Elek megújulást célzó programjának adtak elsöprő többséggel támogatást.
A kormány eltörli a kötelező kamarai hozzájárulást
A miniszterelnök a pénteki kormányzati sajtótájékoztatón megerősítette a kötelező, 5000 forintos iparkamarai hozzájárulás eltörlését, amelyet eddig mintegy 900 ezer vállalkozás fizetett. A kormány kamarai biztost jelöl ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, és mintegy 3 milliárd forint állami támogatást követel vissza, mivel a szervezet szerinte promócióra, PR-ra és utazásokra pazarolta a forrásait.
„Szükség van a kamarákra, de politikai bunkósbotokra nincs. Főleg nem úgy, hogy a vállalkozások fizetik” – fogalmazott a miniszterelnök, aki elmondta, hogy a kamarát és annak működését is tüzetesen átnézi a kormány.
Az évi 5000 forintos kötelező hozzájárulás teljes eltörlését a miniszterelnök már 2024-ben is aláírásával támogatta. Bár az illetékes minisztérium napokkal korábban még csak az MKIK-val való együttműködés felülvizsgálatáról beszélt, a kormány végül a teljes és azonnali kivezetés mellett döntött. Ez minden olyan kis- és középvállalkozást, egyéni vállalkozót és társas vállalkozást érint, amely eddig törvényi kötelezettség alapján az MKIK nyilvántartásában szerepelt. Az MKIK-nak a kötelező kamarai hozzájárulásból évente megközelítőleg 3–4,5 milliárd forint közvetlen bevétele származott.
Reagált a kamara a kormánydöntésre
„A kormány által bejelentett, a kamarai rendszert érintő változások új helyzetet teremtenek. Az MKIK tudomásul veszi az 5000 forintos kötelező kamarai hozzájárulást érintő döntést, ennek megreformálását maga is szorgalmazta, valamint a projektalapú finanszírozás bevezetését. A Kamara a konkrét jogszabály-módosítások megismerését követően tudja részletesen értékelni azok szervezeti és működési következményeit” – írták.
Az MKIK természetesnek tartja, hogy egy demokratikusan működő köztestületen belül különböző álláspontok, szakmai és vezetési elképzelések jelennek meg. A kamarai rendszer működésének mindig is része volt a vita, és ez a TEK ülésein is rendszeresen megjelent.
