Nyílt levélben figyelmeztette a Budapesti Városvédő Egyesület Vitézy Dávidot a Budai Várpalota felújításának leállítása miatt
A Budapesti Városvédő Egyesület nyílt levélben fordult Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterhez a Budai Várpalota felújítása kapcsán. A szervezet, amelynek korábban a miniszter is tagja volt, a felhívást szeptember 15-i keltezéssel tette közzé Facebook-oldalán.
Levelükben kiemelték, hogy elkötelezettek Magyarország és Budapest épített és természeti örökségének megóvása mellett, amelybe a Budavári Szent György téri épületek felújítása és részbeni vagy teljes rekonstrukciója is beletartozik. Éppen ezért a közeljövőben javaslattal kívánnak élni az épületek jövőbeli, kulturális célú hasznosítására vonatkozóan, ám az elmúlt napok hírei miatt az egyesület elnöke, Baliga Kornél úgy érezte, hogy a tanácskozó testület ajánlásának megfogalmazása előtt is fel kell szólalniuk.
Az egyesület elnöke egyetért azzal, hogy a Budavári Palota A-épületének funkcióját a közösségi kultúra érdekében újra kell gondolni, valamint az építkezés eddigi és jövőbeli költségeit mélységében fel kell tárni. Ugyanakkor rámutatott: az új közbeszerzési eljárás időigényes, és a megkezdett építkezés nem maradhat védelem nélkül. A már megépült szerkezetek, köztük a 70-80 százalékban elkészült tetőszerkezet, valamint a megmaradt történeti falak súlyosan károsodhatnak, ha a leállás idejére nem kapnak csapadék és fagy elleni védelmet. A tetőszerkezetet ideiglenes csapadékvédelemmel kell ellátni, különösen a téli időszakban. Felvetette azt is, hogy nem volna-e gazdaságosabb a tetőhéjalás végleges elkészítése, hiszen a szerkezet már áll, csupán a díszműbádogozás és a tetőfedés van hátra. Ha ez nem valósítható meg, olyan megbízható ideiglenes védelem szükséges, amely megakadályozza a nedvesség falszerkezetekbe szivárgását és ezzel a fagykárok megelőzését.
A bejegyzés kiemelte azt is, hogy az A-épület minimalista stílusban történő helyreállítása több szempontból is végzetes hiba lenne, mivel a jelenleg folyó építkezés célja, hogy a Palota részben vagy egészében visszanyerje eredeti, Hauszmann-féle megjelenését.
Az egyesület szerint amennyiben az A-épület a Nemzeti Galéria részévé válik, a rekonstruált történeti enteriőrök a modern muzeológiai elveknek megfelelően a Galéria integráns részévé válhatnak. Az elnök aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a már elkészült és raktárakban beépítésre váró díszítőszobrászati és műmárvány alkotások a szemétre kerülhetnek, holott hatalmas értéket képviselnek, és súlyos közpénzmilliárdokba kerültek.
A levél kitért arra is, hogy a feladatok elvégzéséhez szobrászművészek, díszítőszobrászok, márványművesek, díszműkovácsok, díszműbádogosok és üvegművészek munkájára volt szükség. A kezdetekkor nem álltak rendelkezésre ezen hiányszakmák képviselői, ezért nagyrészt autodidakta módon képezték ki őket. Ha ezek a fiatal szakemberek azt látják, hogy fáradozásuk hiábavaló volt, a csalódásuk semmihez sem mérhető, és félő, hogy abbahagyják áldozatokkal járó szakmájuk művelését, vagy külföldre távoznak.
A nyílt levél végül arra kérte Vitézy Dávidot, hogy a felsoroltakat vegyék számításba, mielőtt döntenének.
A Világgazdaság korábban hozta nyilvánosságra, hogy a Tisza-kormány leállítja a Budai Várpalota felújítását, a kivitelezőnek pedig szeptember végéig le kell vonulnia. Az információt a Közlekedési és Beruházási Minisztérium megerősítette és részletesebb indoklást fűzött mellé. A kivitelező cég – a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe sorolt ZÁÉV Építőipari Zrt. – két hét határidőt kapott az építési terület átadására, ami a gyakorlatban szeptember 30-át jelent.
A Vitézy Dávid vezette tárca a lap megkeresésére jelentette be, hogy az építkezés valóban leáll. A Tisza-kormány június végén rendelte el a Nemzeti Hauszmann Program és a Budavári Palotanegyed megújítását célzó beruházások teljes körű felülvizsgálatát. A vizsgálat kiterjed a folyamatban lévő fejlesztésekre, a vállalkozási szerződésekre, az engedélyezési és kivitelezési struktúrákra, valamint az elkészült és készülő épületek jövőbeni hasznosítására is. A felülvizsgálat kormányhatározatban rögzített határideje 2026. szeptember 30., a munka jelenleg is folyamatban van, így a projekt sorsa a következő napokban dőlhet el.
