Történelmi válság sújtja a magyar mezőgazdaságot: így mentették meg a gazdákat 2022-ben – az idén még hiányzik a segítség
Az idei aszálykárok a 2022-es történelmi szárazság pusztításával vethetők össze – ezt már Bóna Szabolcs agrárminiszter is elismerte az uniós agrárminiszterek dublini ülése előtt. Tájékoztatása szerint az augusztus végéig bejelentett magyarországi aszálykárok területe meghaladta az 1,4 millió hektárt, ami már a 2022-es történelmi aszály idején rögzített adatokat is felülmúlja.
Az alacsony terményárak és a magas költségek miatt már a tőkeerősebb gazdaságoknál is a túlélés a tét. A kormány eddig mégsem mozgósított jelentősebb pénzügyi keretet a helyzet kezelésére. Az intézkedések sorában említhető a szokásos gazdatámogatások legfeljebb 75 százalékos előlegezése és a tőketörlesztési moratórium, amely utóbbi viszont választható opció a bankok részéről. A miniszter azt is kijelentette, nincs az a mennyiségű uniós és nemzeti forrás, amivel a gazdák kártalanítását évről évre fedezni lehetne.
Így kezelte az előző kormány a válságot
A 2022-es történelmi aszály idején és az azt követő hónapokban az előző kormány többféle segítséget adott. A legfontosabb intézkedések közé tartozott a 49,7 milliárd forintos aszálykár-enyhítés: 2023. március végéig 22 583 gazdálkodó összesen 50,6 milliárd forint kárenyhítő juttatást kapott, ebből 49,7 milliárdot kifejezetten a 2022-es aszálykárok után. A kormány ehhez több mint négyszeresére emelte az agrárkár-enyhítési alap rendelkezésre álló forrását.
Megfelelő mezőgazdasági biztosítással a kárenyhítő juttatás elérhette a számított hozamérték-csökkenés 80 százalékát, biztosítás nélkül ennek csak a fele, legfeljebb 40 százalék járt. Egy teljes kukoricakárt szenvedő, biztosított termelő akár 250 ezer forintot kaphatott hektáronként.
A mezőgazdasági vállalkozások 2022 szeptemberétől 2023 végéig kérhették beruházási és forgóeszközhiteleik törlesztésének elhalasztását. A kormány közlése szerint potenciálisan 286,6 milliárd forintnyi hitelállomány kerülhetett a moratórium alá, ez azonban nem vissza nem térítendő támogatás volt, hanem fizetési haladék.
Az igazoltan aszálykáros növénytermesztők és az állattartók új Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahiteléhez legfeljebb 14 százalékpontos kamattámogatást biztosítottak, amellyel az ügyfél által fizetendő kamatot évi 3 százalékra kívánták leszorítani. Egyszeri, vissza nem térítendő hárommilliárd forintos takarmányszállítási támogatás segítette a szarvasmarha-, juh-, kecske- és bizonyos lótartókat abban, hogy a hiányzó tömegtakarmányt távolabbról beszerezhessék.
Az állami öntözőművek megugró energiaköltségeire 1,4 milliárd forint többletforrást kaptak, és újra megnyitották a rendkívüli vízhasználati kérelmek beadását, amelyeket automatikusan engedélyeztek. 2023-ban az állam átvállalta az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználat teljes évi vízszolgáltatási díját.
A kormány felgyorsította az előlegek kifizetését is: 2022-ben 322 milliárd forintnyi uniós közvetlen terület- és állatalapú támogatást fizettek ki előlegként vagy részfizetésként. Ez jelentős likviditási segítség volt, de nem új támogatás, a gazdák számára egyébként is járó pénzt kapták meg korábban. Az állatjóléti támogatások gyorsított folyósítása is megtörtént: a sertés- és baromfitartóknak még 2022-ben közel 7,2 milliárd forintot fizettek ki.
A mezőgazdasági gépek 2022-ben hatósági áron tankolhattak, ami akkori számítások szerint mintegy 39 milliárd forint megtakarítást jelentett az ágazatnak. Előírták a biztosítási kárelőleg fizetését és felgyorsították a kárrendezést, a biztosítók végül mintegy 41 milliárd forintot fizettek ki az aszály és más időjárási károk után.
Versenyhátrányt okoz, hogy a többi uniós tagország többletforrást juttat a gazdáknak
A magyar gazdák helyzetét különösen nehézzé teszi, hogy az uniós tagállamok között támogatási verseny bontakozott ki. Franciaország és Németország egyaránt egymilliárd eurós, mintegy 370 milliárd forintos nemzeti mentőprogramot jelentett be. Görögország 160 millió eurót, Portugália húszmillió eurót mozgósít, Olaszországban pedig egy 500 millió eurós támogatási programot hagytak jóvá. Magyarországon ezzel szemben eddig nem jelentettek be új, átfogó költségvetési mentőcsomagot.
Azonnali segítséget kérnek a gazdák
Soha nem látott válság alakult ki a magyar mezőgazdaságban a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szerint. A szervezet úgy látja, hogy az aszály, a kedvezőtlen piaci környezet és az állatbetegségek egyszerre szorítják a gazdaságokat, amelyek jelentős része mára felélte pénzügyi tartalékait. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége is arra világított rá, hogy a hosszú távú alkalmazkodásról zajló vita helyett azonnali intézkedésekre is szükség van, mert számos gazdaságnak nincs lehetősége kivárni a szerkezetváltást.
