Trump az ENSZ-ben: „Büszkén jelenthetem, Amerika visszatért”
Donald Trump amerikai elnök megkezdte felszólalását az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán New Yorkban. Az elnök a beszéd elején az Egyesült Államok gazdasági és geopolitikai erejét hangsúlyozta, és kijelentette: büszkén jelentheti, hogy Amerika visszatért, és országa ma erősebb, mint valaha. A beszéd kiemelt figyelmet kap, mivel az Egyesült Államok közvetlenül érintett a Közel-Kelet egyik legsúlyosabb konfliktusában.
Trump elsősorban az amerikai választóknak beszél: a gazdaság eredményeit, a foglalkoztatást, az adócsökkentéseket, a tőzsdét, a bevándorlás visszaszorítását és a határbiztonságot is sorra említi, a bűnözés csökkenését pedig saját politikájának eredményeként mutatja be. Az elnök a Béke Tanácsát is külpolitikai eredményei között emelte ki, és arról beszélt, hogy a szervezet hozzájárult a gázai háború lezárásához. Trump korábban felvetette, hogy a testület akár az ENSZ szerepét is átvehetné.
Az iráni háború megvédése és a teljes megsemmisítés kilátásba helyezése
Trump az iráni konfliktusra is áttért, amelyet azzal indokolt, hogy nem szabad hagyni a problémákat elmérgesedni. Kijelentette: nem hisz abban, hogy hagyni kell a problémákat elmérgesedni, és hozzátette, hogy amikor mások a békéről beszéltek, ő békét teremtett, amikor pedig mások figyelmen kívül hagyták a fenyegetéseket, az Egyesült Államok szembeszállt velük.
Az elnök szerint Washington azért indított háborút Irán ellen, hogy megakadályozza Teheránt az atomfegyver megszerzésében. Úgy fogalmazott, hogy az iráni rezsim 51 éve vérontással és tömeggyilkosságokkal kormányoz, miközben halált, pusztítást és káoszt terjeszt a Közel-Keleten és azon túl is. „Soha nem fogom megengedni, hogy Irán atomfegyverhez jusson” – jelentette ki Trump.
A beszéd egyik legkeményebb részében az iráni rezsim teljes megsemmisítését is kilátásba helyezte arra az esetre, ha Teherán nem egyezik bele egy megállapodásba. Azt mondta, választás előtt áll: lehetővé teszi-e Irán számára, hogy újjáépítse az országot, vagy gyorsan megsemmisíti az Iszlám Köztársaságot. „A pokolba taszítom őket” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem akar újabb lehetőséget adni Iránnak emberek és országok elpusztítására. Később már a megállapodás lehetőségét hangsúlyozta, és azt mondta, szerinte Irán a novemberi félidős választások után megállapodást köthet az Egyesült Államokkal.
Ukrajna, Grönland és a mesterséges intelligencia
Trump röviden az ukrajnai háborúról is beszélt, kijelentve, hogy továbbra is megpróbálja lezárni az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktust. „Ideje véget vetni a gyilkolásnak” – mondta. Közölte, hogy aláírta a szankciókról szóló új, erős törvényt, és szükség esetén alkalmazni is fogja az abban biztosított lehetőségeket. Méltatta felesége munkáját is, amely szerinte hozzájárult ahhoz, hogy számos, a háború miatt lakóhelyét elhagyni kényszerült ukrán és orosz gyermeket biztonságosan visszajuttassanak családjukhoz.
Az elnök az MI jövőjéről szólva elutasította azokat a törekvéseket, amelyek szerinte egy globalista terv keretében nemzetközi ellenőrzés alá vonnák a technológiát. Kijelentette, Washington nem fogja akadályozni az MI fejlődését, amely szerinte az ipari forradalomnál is nagyobb jelentőségű lehet. Javasolta, hogy a világ vezetői a „mesterséges intelligencia” helyett a „szuperintelligencia” kifejezést használják. „Mi csak ösztönözni fogjuk a szuperintelligenciát” – mondta, hozzátéve, hogy a szabályozás nem akadályozhatja meg az Egyesült Államokat vezető pozíciója megszerzésében és megőrzésében.
Trump beszédében ezúttal kevésbé bírálta Európát, mint korábbi ENSZ-felszólalásaiban, de Grönland, a NATO és az ukrajnai háború lezárása így is kiemelt helyet kapott. Az „északi határvidékről” beszélve Grönlandra utalt, és azt állította, Washington „példátlan megállapodást” kötött a Dán Királysággal, amelyet beszéde után hivatalosan is aláírhatnak. Az egyezmény szerinte tartós amerikai ellenőrzést biztosít a grönlandi biztonság és a terület védelméhez szükséges intézkedések felett, és lehetővé teszi az amerikai kontinens, Európa és más térségek védelmét. Azt is bejelentette, hogy az Egyesült Államok két „nagyon jelentős” katonai bázist épít Grönlandon. A megállapodás részletei egyelőre nem ismertek teljes körűen.
A beszéd különösen sűrű diplomáciai nap közepén hangzott el. Trump ezt követően legalább tizenegy külföldi vezetővel vagy delegációval találkozik, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Andy Burnham brit miniszterelnökkel. A közel-keleti helyzet miatt különösen fontos lehet az Öböl menti országok vezetőivel tervezett találkozó, amelyen Irán, a jemeni húszik támadásai és a térség biztonsága kerülhet napirendre.
