Változások a vendégmunkások alkalmazásában: A kormány új irányvonalat képvisel
A Magyar Kormány múlt pénteken bejelentette a vendégmunkások foglalkoztatásának szigorítását, amely számos vitát gerjesztett az érintettek körében. A Tisza-kormány célja, hogy a magyar munkaerő-tartalékokat mozgósítva csökkentse a külföldi munkások szerepét a hazai piacon. Ugyanakkor a vélemények megoszlanak arról, hogy a hazai munkaerő mennyire és milyen formában képes pótolni a külföldi munkásokat.
A kormányszóvivő irányítása alatt a legfontosabb újítás a munkaerő-kölcsönző cégek által alkalmazott gyorsított toborzási eljárás megszüntetése. Ennek részeként a Fülöp-szigetekről, Georgiából és Örményországból a jövőben nem érkezhetnek új vendégmunkások gyorsított eljárás keretében. A Tisza-kormány álláspontja ezt azzal indokolja, hogy a külföldi munkások beáramlása csökkentheti a hazai bérek szintjét, emiatt erősebb védelemre van szükség a magyar munkaerő számára.
Hazai munkaerő-tartalékok: lehetőségek és kihívások
Szakértők szerint a helyzet sokkal bonyolultabb, mint hogy a vendégmunkások egyszerű eltávolításával megoldható lenne. A WHC munkaerő-közvetítő cég közleménye rávilágít, hogy a magyar piacon léteznek különféle inaktív munkaerő-tartalékok, de ezek önállóan nem tudják pótolni a vendégmunkások helyét. Az új szabályozások miatt a külföldi munkaerő kiváltásának lehetőségei felerősödtek, azonban a valóság szerint a hazai munkaerő nem képes azonnal alkalmazható megoldást nyújtani a hiányzó munkaerőre.
A WHC képviseletében Kiss Nikolett régióvezető kifejtette, hogy a jövő alternatíváit nem pusztán a külföldi, vagy a hazai munkaerő között kell keresni, hanem a rendszer többféle munkaerőbevonási módját egységesítve kell segíteni a gazdaság működését. A diákok, nyugdíjasok, kismamák és külföldi munkavállalók kombinálásával lehet a gazdasági fenntarthatóságot biztosítani.
A rugalmas munkaerő mint alternatíva
A Giggle nevű vállalat más megközelítésben tálalja a problémát, hangsúlyozva, hogy az a mintegy 400 ezer munkavállaló, akiket a kormány mozgósítani kíván, létezik, de nem mind látszik a KSH adatai között. Ők olyan emberek, akik részmunkaidőben dolgoznak, tanulnak vagy más okokból nem tűnnek munkanélkülinek.
Sebestyén Ádám, a Giggle társalapítója kijelentette, hogy a magyar munkaképes lakosság csekély hányada, körülbelül 20% rugalmas munkafeltételekre vágyik, ami több mint egymillió ember jövedelmeinek elősegítését jelentheti az ország gazdasága számára.
A rugalmas munkaerő már bizonyítottan működik a logisztikai és turizmus területén, ahol a nagyobb cégek, mint a Jysk, Rossmann és Marriott, már régóta alkalmaznak műszakalapú foglalkoztatást. A rugalmas munkaerő nem csupán kiegészítő jellegű, hanem valós alternatívát kínál a vendégmunkások helyett.
A helyzet javítása érdekében azonban a munkáltatóknak el kell fogadniuk, hogy a jelenlegi munkavállalók rugalmas foglalkoztatási lehetőségeket keresnek, és a keresletnek megfelelően kell alakítaniuk a foglalkoztatási környezetet.
