Kutyaszorítóban a román elnök: egy előrehozott választással bukhatja a pozícióját − magabiztosan vezet az AUR
Hónapok óta tartó kormányválsággal küzd Nicosur Dan román elnök, akinek helyzete egyre kétségbeejtőbb, miután miniszterelnök-jelöltjét, Siegfried Muresant a szociáldemokraták (PSD) nem hajlandók támogatni. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a szavazók többsége szerint az ország rossz irányba tart, Calin Georgescu őrizetbe vétele pedig olaj volt a tűzre.
Adrian Zabava politikai elemző szerint a szociáldemokraták akkor sem fogják támogatni Muresant, ha a liberálisok új ajánlattal állnak elő. A PSD hétfői döntése, amelyben egyhangúan utasították el a jelöltet, ezt bizonyítja, és valószínűleg a rotációs kormányzás lehetősége vagy egy nyilvános bocsánatkérés sem változtatna ezen. A PSD és Muresan viszonya azt követően romlott meg, hogy a politikus nyíltan támadta a szociáldemokratákat és kizárta a közös kormányzást.
Az előrehozott választás az államfő felfüggesztéséhez vezethet
Az elnök nem tud nyomást gyakorolni a parlamentre, mivel annak feloszlatása a saját pozícióját is veszélybe sodorná, mivel az utóbbi időben a jobboldali AUR támogatottsága magas, a Georgescu-ügy pedig valószínűleg mobilizálta a szimpatizánsokat. Zabava szerint egy előrehozott választáson Nicusor Dan többet veszíthetne, mint a PSD, és egy választást követően valószínűleg az AUR körül szerveződő parlamenti többség jönne létre, amelynek első intézkedése az államfő felfüggesztésére irányuló eljárás megindítása lenne.
George Jiglau politikai elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy az AUR sem feltétlenül profitálna hosszú távon a belpolitikai változással. Hozzátette, hogy Nicosur Dan részéről nem is lenne hiteles a parlament feloszlatásával fenyegetőzni, mivel négy hónap alatt nem próbált meg ilyen módon nyomást gyakorolni a pártokra.
A PSD nem támogatja Muresant
Sorin Grindeanu, a PSD pártelnöke hétfőn azt mondta, hogy a kijelölt miniszterelnök, Siegfried Muresan továbbra sem kereste fel őt egyeztetések céljából, azonban Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a liberális párt elnöke (PNL) viszont igen. A Bolojan-kormány azt követően bukott meg, hogy a koalíció legnagyobb pártja, a PSD áprilisban megvonta tőle a politikai támogatást, a romló gazdasági és társadalmi helyzetre, valamint a szövetségen belüli párbeszéd hiányára hivatkozva.
A PSD vezetése egyhangú döntést hozott arról, hogy nem támogatja Muresant, azzal indokolva, hogy a politikus viselkedése arra utal, valójában nem kíván miniszterelnök lenni. Grindeanu éles kritikát fogalmazott meg, mondván: a PSD elleni támadások és Bolojan politikájának folytatása helyett azt várta volna Muresantól, hogy mondja el, honnan teremti elő a költségvetésből hiányzó mintegy 30 milliárd lejt.
A pártelnök rámutatott, hogy Romániában a vásárlóerő az elmúlt tizenkét hónapban folyamatosan csökken, ennek pedig leginkább a nyugdíjasok látják kárát. Az országban esett a legnagyobb mértékben a fogyasztás az Európai Unióban, az ipari termelés 6,3 százalékkal visszaesett, és az ország az elmúlt 15 év legnagyobb külföldi működőtőke-visszaesésével szembesül: az összeg csaknem 600 millió euróval alacsonyabb, mint 2025 második negyedévében. Az egyre romló gazdasági mutatókhoz az energiaárak jelentős emelkedése társul: a benzin literenként 10 lejbe, míg a gázolaj 11 lejbe kerül.
Vezet az AUR
Miközben a belpolitikai feszültség fokozódik, az AUR magabiztosan vezeti a közvélemény-kutatásokat. A Centrul de Sociologie Urbana si Regionala (CURS) szeptember 16. és 22. között készült felmérése szerint, ha jövő vasárnap tartanák a parlamenti választásokat, az AUR 34 százalékot szerezne, a PSD 25, a PNL 18, az USR 8, az RMDSZ 5, az SOS Romania pedig 3 százalékot kapna. A Partidul Nationalist Reformarea Romaniei, az Actiunea Conservatoare és a SENS egyaránt 2 százalékon áll, a többi párt pedig összesen 1 százalékot érne el.
A kutatásból az is kiderült, hogy a románok 79 százaléka szerint az ország rossz irányba tart. Az előrehozott parlamenti választások kérdésében megosztott a társadalom: 47 százalék támogatná, míg 47 százalék ellenzi ezt a lehetőséget, 6 százalék pedig nem foglalt állást az ügyben.
