Orbán Viktor vasárnap két ügyben is megszólalt: a lengyel Alkotmánybíróság körüli események és a felcsúti Puskás Akadémia taotámogatásai kapcsán
„Miért éppen Felcsút?” – ezzel a címmel jelent meg egy írás Orbán Viktortól a Puskás Akadémia honlapján vasárnap. Az írás előzménye a taotámogatásokkal kapcsolatos kormányzati kommunikáció volt, amelyre a sportklub csütörtökön közleménnyel reagált. Erre a Nemzeti Sport tett közzé egy jegyzetet, amelyre most a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója, Magyarország korábbi miniszterelnöke válaszolt.
A volt kormányfő nem csupán ebben az ügyben nyilvánított véleményt vasárnap: a lengyelországi eseményeket sem hagyta szó nélkül. Pénteken rendőrségi akció indult Varsóban az Alkotmánybíróság épületénél, amelyet körülzártak, és a legitim módon megválasztott bírák közül többet nem engedtek be. Tiltakozások kezdődtek, amelyek végén a lengyel elnök, a Tusk-kormánnyal szemben álló Nawrocki áttörte a rendőrsorfalat, és a kormányzat alkotmánybíróival is dulakodásba keveredett.
Az ügy hátterében az áll, hogy Tusk el tudja-e takarítani a jelenlegi ellenzéki erő, a PiS által kinevezett alkotmánybírókat a testületből, hogy a saját kinevezettjeivel töltse fel a sorokat. A kormány eljárása sokak szerint kimeríti az alkotmányos puccs fogalmát, Tusk szerint azonban nincs más út. Brüsszel a lengyel kormány pártját fogja a kérdésben.
Orbán Viktor éles kritikát fogalmazott meg a történtekkel kapcsolatban a közösségi oldalán. „Varsóban a lengyel nép fellázadt a Brüsszelből támogatott, Tusk vezette baloldali önkény ellen. A szabadság nem tűri az önkényt. Vigyázó szemetek Varsóra vessétek!” – írta.
A Felcsút elleni támadás kapcsán sem maradt csendben. A Nemzeti Sport jegyzete szerint a Puskás Akadémia taotámogatásai sokaknak szemet szúrnak, és feltette a kérdést, miért éppen Felcsúton történt mindez. Orbán Viktor erre válaszolva kifejtette: a Puskás Akadémián számon kért taopénzek – a teljes magyar sportban felhasznált taoforrások 2-2,5 százaléka – nem állami támogatások, hanem nyereséges magáncégek felajánlásai, amelyekre a futballszövetség által jóváhagyott szakmai programokkal kellett pályázni.
Hozzátette: 2010 után szükség volt az addig magukra hagyott futballakadémiák állami támogatására és az új társaságiadó-szabályokra 2011-től, amelyek lehetővé tették a magyar sportinfrastruktúra megújítását és az utánpótlás- s amatőrsport támogatását. Ez a koncepció szerinte épp Felcsúton született meg, az általa alapított Puskás Akadémia sportszakmai tapasztalatai alapján.
Orbán Viktor emlékeztetett: 2010-ben összesen csak három futballakadémia létezett az országban – az MTK, a Honvéd akadémiája és a 2006-ban alapított Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia –, amelyek akkor magánkezdeményezésként működtek. Felcsúton már akkor zajlottak a legnagyobb fejlesztések a labdarúgó-utánpótlásban, amikor politikai családja még ellenzékben volt. 2006-ban kérték és kapták meg Puskás Ferenc és felesége engedélyét a labdarúgó nevének felvételéhez.
A volt miniszterelnök szerint húsz év alatt a nulláról indulva sikerrel jártak: ma az A- és az U21-es válogatott keretek 20-25 százalékát alkotják a náluk nevelkedett labdarúgók. Példaként említette, hogy 2015-ben Oslóban Kleinheisler László lőtte ki a válogatottat az Európa-bajnokságra, 2016-ban Bordeaux-ban az osztrákok elleni győzelem alkalmával az UEFA a meccs emberének választotta, a 2022-es, angolok elleni 4–0-s győzelem négy góljából pedig hármat Puskás-akadémisták – Sallai Roland és Nagy Zsolt – szereztek. Hozzátette: a hozzájuk érkező taopénzeket tízmilliárdos nagyságrendben fordították a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer tíz külhoni műhelyének támogatására is.
Összegzése szerint a Felcsúton felhasznált taoforrásokból az egész nemzet gyarapodott, és a 2006-tól működő utánpótlásközpont Puskás Ferenc örökébe lépve a magyar labdarúgás megújításának motorja és sikeres központja lett – ezért Felcsút.
