Eljött a nagy nap: Magyarország és Ukrajna megpecsételi az új szövetségét
Thomas Byrne, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Írország európai ügyekért és védelemért felelős államminisztere egy X-bejegyzésben jelentette be, hogy október 13-án „szuperkedd” következik Albánia, Moldova és Ukrajna számára. A politikus közlése szerint megállapodás született arról, hogy Ukrajna és Moldova számára megnyitják a csatlakozási tárgyalások 2. és 3. klaszterét, valamint Albániával ideiglenesen lezárják a 20. tárgyalási fejezetet.
Az ukrán parlament elfogadta a nyelvtörvényt
Az ukrán parlament, a Verhovna Rada első olvasatban 273, a végleges szavazáson pedig 266 igennel fogadta el a nyelvtörvényt, amely a magyar kisebbség nyelvhasználatát célzó intézkedések visszavonását szolgálja. A nagy többség azt jelzi, hogy a kormánypárt támogatása erős volt, és az EU-csatlakozás érdekében azok is lemondhattak a jogszabály ukrán nyelvet védő törvényjavaslathoz kötéséről, akik korábban ezt szorgalmazták.
A törvény végrehajtásának célja, hogy biztosítsa az államnyelv megfelelő szintű elsajátítását, miközben megőrzi az ukrajnai nemzeti kisebbségek és őshonos népek nyelvi és kulturális identitását – közölte az ukrán parlament sajtóosztálya.
Zelenszkij azonnal aláírta a döntést
Volodimir Zelenszkij a döntést követően nem habozott, szinte azonnal aláírta az elfogadott jogszabályt, így az kedden hatályba is léphet.
A mindenkori magyar kormányoknak nehéz dolga volt, mivel Kijevet évekig nem lehetett rábírni arra, hogy vonja vissza a kárpátaljai kisebbséget is hátrányosan érintő szabályokat. Orbán Viktor évekig következetesen ragaszkodott ahhoz, hogy Ukrajna adja vissza a magyar kisebbség mindazon jogait, amelyek 2015-ig biztosítva voltak: a magyar nyelv szabad használatát az oktatásban, a kultúrában és közéletben, valamint a politikai képviseletet régiós és országos szinten is.
Magyar Péter korábban szintén többször kijelentette, hogy a kárpátaljai magyaroknak vissza kell kapniuk jogaikat ahhoz, hogy rendeződhessen a két ország viszonya. Az ukrán parlament képviselői október 1-én nyújtották be a nemzeti kisebbségek oktatási jogairól szóló, 16119. számú törvényjavaslatot, amelynek célja volt elérni, hogy Magyarország zöld utat adjon Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásainak.
Nyert vagy vesztett Magyarország?
Kijev egyértelműen örülhet, mivel hamarosan megnyílnak a belső piacot, valamint a versenyképességet és inkluzív növekedést célzó tárgyalási klaszterek, azonban kérdés, mit áldozott fel ennek érdekében Magyarország. Dömötör Csaba, a Fidesz EP-képviselője szerint az elfogadott jogszabály csak részben fedi le a magyar közösségek által megfogalmazott, és az előző kormány által képviselt 11 pontos javaslatcsomagot, mivel azok nem terjednek ki az oktatáson kívüli nyelvhasználati kérdésekre. A politikus hangsúlyozta, hogy Magyar Péter miniszterelnök a döntéssel gyakorlatilag feloldotta a gyorsított ukrán csatlakozással kapcsolatos vétót, valamint rontotta hazánk alkupozícióját a következő 7 éves uniós költségvetés tárgyalásai során.
Magyar Péter arról is hallgat, hogy a következő 7 éves uniós költségvetésben jelentősen csökkentenék a Magyarországnak járó kohéziós és agrártámogatásokat, hogy az így felszabaduló összeg jelentős részét az ukrán bővítésre és a háború finanszírozására fordítsák – fogalmazott Dömötör Csaba, aki szerint arra sincs garancia, hogy az ukrán kormány a jövőben ne élne a kárpátaljai magyarok nyelvhasználatát korlátozó lépésekkel.
