Magyar Kormány Határozatai és Az Európai Ügyészséghez Való Csatlakozás
2026. május 14-én, a kormány alakulásának első ülésén Magyar Péter miniszterelnök vezetésével tizenketten kormányhatározatot fogadtak el, amelyek célja a jogsértések kivizsgálása és az intézményi struktúrák átalakítása. Ezek a határozatok kiterjednek a bicskei Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon és Általános Iskola ügyére, ahol a 2005 és 2025 közötti jogsértéseket a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter fogják vizsgálni. A kivizsgálás határideje 2026. augusztus 31.
A kormány emellett sürgős felülvizsgálatokat rendelt el a kegyelmi ügy kapcsán, amelynek eredményét az igazságügyi miniszternek május 18-ig nyilvánosságra kell hoznie. Ezen intézkedések célja a jogi normák és az állami átláthatóság növelése.
Csatlakozás az Európai Ügyészséghez
A kormány kiemelkedő lépésként értékelte, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Az igazságügyi miniszter feladatául kapta, hogy 2026. június 1-jéig javaslatot tegyen a csatlakozás előkészítésére. Magyarország korábban az uniós tagállamok közül az utolsók között maradt kívül az Európai Ügyészség keretein.
Magyar Péter miniszterelnök már győzelmi beszédében meghirdette a jogi és intézményi reformokat, hangsúlyozva, hogy a kormány célja a demokratikus normák helyreállítása és a közszolgáltatás átláthatóságának növelése. Kifejtette, hogy az új kormány célja a „fékek és ellensúlyok rendszerének” helyreállítása, és több állami vezetőtől távozást vár, akik a korábbi rendszer fenntartóiként működtek.
A Kormány Határozatainak További Részletei
A kormányhatározatok között szerepel a főbb beruházások döntéshozatali folyamatának felülvizsgálata is, amely július elsejéig kell, hogy befejeződjön. Ezen kívül a kormány jogalkotási előkészítést rendelt el a vagyonadóztatás új szabályainak bevezetésére, és megszüntetni szándékozik a bizalmi vagyonkezelés adómentességét is.
Fontos intézkedésként említik, hogy a pénzügyminiszter jogköreit bővíti az új rendelkezés, miszerint a közszolgálati szervek ezentúl csak akkor költhetnek 250 millió forintnál többet, vagy vásárolhatnak 100 millió forintnál drágább eszközöket, ha ahhoz a pénzügyminiszter előzetes hozzájárulása rendelkezésre áll. E döntést a kormány az államháztartás hiányának aggasztó mértékével indokolta.
Végül a kormány elrendelte a titkosított nemzetközi szerződések és bizonyos nem nyilvános kormányhatározatok soron kívüli átvizsgálását, hogy átláthatóbban kezelhessék a múltban hozott döntéseket.
