Magyar Péter bejelentette a 2027-es költségvetés főbb elemeit
A miniszterelnök a parlament plenáris ülésén napirend előtti felszólalásában mutatta be a 2027-es költségvetési törvényjavaslat főbb elemeit. A bejelentés számos jóléti intézkedést tartalmaz, ugyanakkor több korábbi ígéret nem valósul meg.
Adócsökkentés és családi pótlék
Magyar Péter beszédét a pozitív hírekkel kezdte: közölte, hogy jövőre 9 százalékra csökkenti a kormány a minimálbéresek szja-fizetési kötelezettségét, így 608 ezer forint jövedelem alatt mindenkinek csökken az adója, ami csaknem 2,5 millió magyar állampolgárt érint. Emellett egy lépésben megduplázzák a családi pótlékot 2027-től: egymillió család 1,6 millió gyermekre kap kétszer annyi pénzt, mint eddig, ami 300 milliárd forintba kerül a költségvetésnek.
A miniszterelnök ígérete szerint megmarad a 25 év alattiak, valamint a három- és kétgyermekes anyák szja-mentessége, a 40 és 50 év közötti anyák esetében azonban arról beszélt, hogy erre nincs fedezet a költségvetésben, ezért ezt az intézkedést nem vezetik be. „Az a rendszer, amelyben néhány tízezer jól kereső, akár havi sok millió forintot kereső szülő teljes adómentességben részesül élete végéig, az mind költségvetési, mind igazságossági szempontból fenntarthatatlan” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a korábbi szabályozás szerinte visszaélésekhez vezetett, és demográfiai ösztönzőként sem működött. Az igazságosság jegyében azt is bejelentette, hogy bruttó egymillió forintig biztosítják csak az szja-mentességet, efölött 15 százalékos szja terheli majd a fizetéseket.
Változások a nyugdíjaknál
A kormány leállítja a 14. havi nyugdíj felépítését is: az első heti összeget idén kapták meg a nyugdíjasok, a jövőre esedékes következő heti kifizetésre azonban a miniszterelnök szavai szerint nem kerül sor. Mivel idén 264 ezer forint az átlagnyugdíj Magyarországon, ez a döntés azt jelenti, hogy nagyságrendileg 70 ezer forinttól esik jövőre egy nyugdíjas átlagosan.
Helyette 200 forintos Szép-kártyát kíván adni a kormány a nyugdíjasoknak felmenő rendszerben 2030-ig, miközben a nyugdíjminimumot 28 500 forintról 120 000 forintig emelik. Arról nem derült ki információ, hogy jövőre átlagosan mennyivel emelkednek a nyugdíjak, a miniszterelnök csak annyit mondott, hogy inflációkövető emelést biztosítanak. Tájékoztatása szerint a nyugellátások emelésére 123 milliárd, a nyugdíjas SZÉP-kártyára további 90 milliárd forintot különítenek el, a kisnyugdíjak felzárkóztatására, az inflációkövető nyugdíjemelésre és a SZÉP-kártyára együttesen 449 milliárd forintot fordítanak.
Szemben a korábbi kampányígéretekkel
A bejelentés élesen szemben áll azzal, amit a miniszterelnök korábban mondott: a kampányban még azt ígérte, hogy teljesíti az előző kormány vállalásait.
Napirend előtti felszólalásában Magyar Péter élesen bírálta az előző, Orbán Viktor vezette kormány tizenhat éves tevékenységét. Úgy fogalmazott, hogy a korábbi hatalom a kivételezett gazdasági szereplők érdekeit szolgálta, a társadalom jelentős részét pedig magára hagyta. Szerinte az új költségvetésnek ezért a korábbi évek társadalmi igazságtalanságainak orvoslását is szolgálnia kell. Külön kitért az egészségügyi és oktatási dolgozók, az alacsony keresetű munkavállalók, a nyugdíjasok, a családok és a kisvállalkozók helyzetére, akik szerinte tartották működésben az országot, sok esetben saját anyagi áldozatokat vállalva az állami szolgáltatások hiányosságai miatt.
A kormányfő elismerte, hogy többen óva intették a kabinetet a társadalmi igazságtalanságok azonnali orvoslásától a magyar gazdaság nehéz helyzetére tekintettel, és hozzátette, hogy ezeknek az aggodalmaknak is van alapjuk, ám a kormány a gazdaság rendbetételével párhuzamosan kíván hozzákezdeni a korábbi sérelmek jóvátételéhez. Mint fogalmazott, „egy leharcolt, lerombolt, tönkretett, kirabolt országot örököltünk az előző hatalomtól”. Hozzátette, bár volt elképzelésük arról, milyen állapotban veszik át az országot, jelentősen alulbecsülték a korábbi években okozott károk mértékét.
Összegzése szerint a családi pótlék megduplázása, a munkavállalók adócsökkentése és az anyák adómentességére bevezetett jövedelemhatár együttesen 500 milliárd forinttal javítja a családok és a munkából élők helyzetét 2026-hoz képest.
