Magyar Péter nem viszi tovább az autópálya-koncessziót, az MKIF jogi lépéseket fontolgat
Magyar Péter miniszterelnök szombati Facebook-bejegyzésében bejelentette, hogy a kormány nem kívánja továbbvinni a 2022-ben megkötött, 35 évre szóló autópálya-koncessziós szerződést. A kabinet a szerződés teljes, nominális kifizetési értékét 23 196 milliárd forintra teszi. A Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vitatja a kormány jogi érvelését, és jogi lépéseket helyezett kilátásba.
A miniszterelnök élesen fogalmazott, és azt állította, hogy az előző kormány a magyar és az uniós szabályok megsértésével kötötte meg a megállapodást. A 23 ezer milliárd forintos összeget összehasonlításokkal érzékeltette: számítása szerint ebből 287 500 darab, egyenként 80 millió forintos lakást lehetne vásárolni, napi egymillió forintos költés mellett pedig több mint 63 ezer évig tartana ki. Hozzátette: ha a szerződés változatlan formában maradna hatályban, a következő 35 évben percenként több mint egymillió forint jutna a koncesszornak.
A 23 196 milliárd forint nem kifizetett összeg, hanem a kormány számítása szerint a koncesszió teljes futamideje alatt esedékes nominális állami kifizetés. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter pénteki tájékoztatása alapján a szerződés 2022-es indulása óta az állam nettó mintegy 870 milliárd forintot fizetett ki az MKIF-nek, 2030-ig pedig további közel 1986 milliárd forint kifizetése lenne esedékes.
A mostani konfliktus előzménye a pénteki kormányzati bejelentés volt, amikor Magyar Péter és Vitézy Dávid közölte, hogy a kormány kezdeményezi a koncessziós szerződés megszüntetését. A kabinet álláspontja szerint a konstrukció nem felel meg egy valódi koncesszió feltételeinek. Vitézy érvelése szerint egy koncessziónál a magánszereplőnek érdemi gazdasági kockázatot kell vállalnia, a vizsgálat viszont arra jutott, hogy az MKIF esetében a költségnövekedésekhez kapcsolódó kockázatok jelentős része az államra került. A miniszter azt is kifogásolta, hogy a 2022-ben aláírt szerződést később többször módosították.
A pénteki bejelentést jogi lépés követte: megjelent a Magyar Közlönyben a kormányhatározat, amelynek alapján a kabinet kezdeményezi a szerződés megszüntetését. Vitézy Dávid feladata, hogy tárgyalásokat kezdjen a koncesszorral a jogviszony lezárásáról. Ha nem születik megállapodás, a miniszternek további intézkedésekre kell javaslatot tennie.
Az MKIF első reakciójában még azt közölte, hogy megvárja a kormány hivatalos írásbeli értesítését. Szombatra azonban tovább éleződött a helyzet: a társaság Németh Tamás vezérigazgató által jegyzett levelében arra figyelmeztetett, hogy minden olyan állami lépés vagy nyilatkozat, amely megkérdőjelezi a szerződés létét, érvényességét vagy hatályát, hatással lehet a projekt finanszírozására és az ahhoz kapcsolódó kötelezettségekre. A társaság fenntartotta az ebből fakadó valamennyi jogát és igényét, konkrét kártérítési összeget azonban nem közölt. Vitézy Dávid erre úgy reagált, hogy akár jogi eljárás, akár megállapodás következik, a kabinet nem kívánja kifizetni a szerződés alapján számított 23 ezer milliárd forintot.
Az országos autópálya-koncesszió körüli konfliktus nem előzmények nélküli: néhány nappal korábban az M6-os autópálya üzemeltetése miatt is vita alakult ki Vitézy Dávid és az MKIF között. A miniszter szerint az MKIF 149 milliárd forintért végezte volna el az érintett szakasz üzemeltetését, miközben az eddigi koncesszor 44 milliárd forintért vállalta azt 2037-ig. A minisztérium háromszoros túlárazás gyanújára hivatkozva feljelentést tett. Az MKIF és a Fidesz vitatta, hogy a két összeg az eltérő műszaki tartalom miatt közvetlenül összehasonlítható lenne. A Fidesz a teljes autópálya-koncesszió megszüntetését is bírálta, szerintük a döntés politikai indíttatású, és veszélyeztetheti a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztéseit.
A következő kulcskérdés nem az, hogy a kormány meg akarja-e szüntetni a 35 éves konstrukciót, hanem az, hogy milyen jogi és pénzügyi feltételekkel lehet ezt végrehajtani. Az MKIF eddigi reakciója alapján nem tekinti lezártnak az ügyet, miközben a kormány egyértelművé tette: nem kívánja változatlan formában továbbvinni a 2057-ig szóló szerződést.
