Ismét Magyarországon járt az IMF, az államadósság alakulása volt a fő téma
Ismét Magyarországon járt a Nemzetközi Valutaalap. A szeptember 23. és október 6. között zajló őszi konzultációsorozat keretében az IMF szakértői többek között az államadósság alakulásáról, a kormányzati költségvetési intézkedésekről és az ipari termelékenységről egyeztettek. A szakpolitikai ajánlások október második felében válhatnak nyilvánossá.
IMF-tagállamként Magyarország rendszeres konzultációkat köteles folytatni a Valutaalap illetékes szakterületével. A Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnöke hétfőn fogadta Srikant Seshadri misszióvezetőt és munkatársait, akik elsősorban az államadósság mértékének jövőbeni alakulásáról, a kormány által tervezett kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedések irányáról és tartalmáról, valamint az ipari termelékenység hatékonyságának alakulásáról érdeklődtek.
A bizottsági elnök válaszában pozitívumként rögzítette a költségvetés átláthatóságának javuló állapotát, negatívumként pedig az államadósság jelentős megnövelését. Jelezte: a kormány fiskális politikájáról markánsabb véleményt majd a 2027-es költségvetést megalapozó jogszabály, az adótörvények és végül a következő évi költségvetés-tervezet benyújtását követően lehet megfogalmazni.
Elhangzott az is, hogy a kormány a korábbi alanyi jogon biztosított kedvezmények rendszerét egyedi elbíráláson alapuló támogatásokká kívánja átalakítani. Az állami bevételek mértékét adóemelésekkel – köztük a dohánytermékek jövedelmi adójának megemelésével – igyekezett megnövelni, és a továbbiakban a KATA adómértékének emelését, valamint a vagyonadó bevezetését tervezi. A reálgazdaságban nyár közepe óta romló tendenciák indultak el: romló foglalkoztatási helyzet, hanyatló turizmus, negatívba váltó külkereskedelmi mérleg és megemelkedett energiaköltségek.
Az IMF részéről egy ártatlannak tűnő, de nemzetstratégiai súllyal rendelkező kérdés is elhangzott: tervezi-e a kormány a termékpiacokon meglévő állami szerepvállalás újragondolását. A válasz szerint a kormány nevében erről nyilatkozni nem lehet, ugyanakkor a parlamenti ellenzék az állami vállalatok esetleges privatizációját nem fogja támogatni.
Rekordokat döntött az államadósság
Egy szeptember 14-i parlamenti interpellációban elhangzott: a kormány eddigi működése alatt rekordmagas államadósság, rekordmagas üzemanyagár és rekordmagas költségvetési hiány alakult ki, miközben nem ezt ígérték a választóknak a kampányban.
Az államadósságot a tavaly év végi 74,6 százalékról az év végére 77,5 százalékra tervezik emelni. Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján Magyarország államadóssága 2026 júliusában egyetlen hónap alatt 2634 milliárd forinttal nőtt, és elérte a rekordmagas 65 715 milliárd forintot.
A benyújtott költségvetésből az derül ki, hogy elmaradnak a beígért béremelések, nem csökken az egészséges élelmiszerek áfája, és nincs 480 forintos üzemanyag sem. Az interpelláció szerint ezek a pénzügyi reflexek a 2010 előtti időket idézik, és csak az a kérdés, hogy az IMF-et mikor hívják be.
A pénzügyminiszter szerint csökkenő pályán az adósság
A pénzügyminiszter válaszában azt mondta: nem a jelenlegi kormány adósította el az országot. Az év első negyedévében az államadósság a tavaly év végi 74,6 százalékról a GDP 77,9 százalékára emelkedett, ehhez képest az őszi költségvetés-módosításból kiderül, hogy az év végére 77,5 százalékra mérséklik azt.
A miniszter elismerte, hogy egyes hónapokban – mint júliusban – a kötvénykibocsátások időzítése miatt hullámzások előfordulhatnak, de áprilistól év végéig már trendszerűen csökkenő adósságpályáról beszélhetünk. Az államadósság-ráta emelkedésének okaként a tervezettet jelentősen meghaladó költségvetési kiadásokat és a vártnál lényegesen alacsonyabb GDP-növekedést jelölte meg.
Az interpelláló képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen.
