Brüsszelben eldőlt Hankó Balázsék sorsa: Budapestre jön a delegáció, komoly fideszes kérést kaptak – „nem lesz börtönvizit”
Hamarosan egy brüsszeli delegáció érkezik Budapestre. Az Európai Parlament jogállamisági ügyekkel foglalkozó delegációját László András EP-képviselő arra kérte, hogy látogatásuk alkalmával vizsgálják meg Hankó Balázs, Seszták Miklós és Bús Balázs fogva tartásának körülményeit is. A kezdeményezést azonban úgy tűnik, leszavazták.
A Patrióták Európáért frakció és a Fidesz-KDNP delegáció kezdeményezte, hogy börtönlátogatásokra is sor kerüljön az Európai Parlament Állampolgári Jogi Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) magyarországi látogatása alkalmával.
László András korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy véleménye szerint Hankó Balázs, Seszták Miklós és Bús Balázs fogvatartása aránytalan intézkedések, amelyek az ellenzék megfélemlítését és ellehetetlenítését szolgálják. A politikus ezért kérte az eset vizsgálatát.
Az Európai Parlament leszavazta a javaslatot
A LIBE-delegáció október 26-28. között tartózkodik majd Magyarországon, hogy vizsgálja a jogállamisági helyzetet, de a hivatalos program nem tartalmazza büntetés-végrehajtási intézetek meglátogatását, ahogy a cikk fogalmaz, nem lesz börtönvizit.
„Sosem gondoltuk volna, de Magyarországon visszatért az önkény, a Miniszterelnök az elvileg független intézmények akcióit személyesen, előre bejelenti. Még a függetlenség látszatát sem tartják fenn. Ez egyértelműen politikai koncepciós perek előkészítésére utal. Ezért kértük a misszió napirendjének módosítását, hiszen fontos, hogy a küldöttség is szembesüljön a hazánkban kibontakozó önkénnyel és leszámolásokkal” – hangsúlyozta László András, aki szerint az intézkedések aránytalanok és politikailag motiváltak.
Az ügyet ismerő brüsszeli források arról is beszámoltak, hogy a Patrióták frakciója olyan büntetés-végrehajtási intézetek meglátogatását indítványozta, ahol volt fideszes politikusokat tartanak fogva, azonban a frakciók többsége ezt nem támogatta.
A LIBE-bizottság várhatóan hat fős, EP-képviselőkből álló delegációja azért látogat Magyarországra, mert az Alapszerződések 7-es cikke szerinti eljáráshoz kapcsolódóan rendszeresen jelentéseket készítenek a magyar jogállamiság helyzetéről. Ennek keretében találkoznak a magyarországi állami és civil élet szereplőivel, minisztériumok képviselőivel, szerkesztőségek és jogvédő szervezetek munkatársaival. A küldöttség tapasztalatai fontosak lehetnek a 7-es cikk szerinti eljárás megszűntetését illetően, bár a tagállamok jogosultak dönteni.
„Alkotmányos puccstól” tartanak
Korábban a Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja Michael McGrath-tól, az Európai Unió demokráciáért, jogérvényesülésért, jogállamiságért és fogyasztóvédelemért felelős biztosától kért állásfoglalást az elmúlt időszak magyarországi történései miatt.
A levélben úgy fogalmaztak, hogy a tiszás parlamenti többség „alkotmányos puccsot hajtott végre”.
Ennek részeként említették, hogy az Országgyűlés meghatározta, hány évig töltheti be valaki a parlamenti képviselői vagy miniszterelnöki tisztséget, valamint Sulyok Tamás államfő hivatalból történő eltávolítását. A képviselők kitértek arra is, hogy az ügyészség nyomozói lefoglalták a Fidesz és parlamenti képviselőcsoportjának szervereit. Álláspontjuk szerint a művelet célja a legnagyobb ellenzéki párt működésének és belső kommunikációjának ellehetetlenítése volt.
Külön foglalkoztak a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatallal (NVVH), amelyet levelükben „politikai rendőrségként funkcionáló szervezetnek” neveztek. Azt állították, hogy a hivatal széles jogosítványai lehetőséget teremtenek ügyek átvételére, megfigyelésre, lehallgatásra és személyes adatok összekapcsolására.
A levélben Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter és Hankó Balázs korábbi kulturális és innovációs miniszter letartóztatását is felhozták, az ellenük indított eljárásokat pedig koncepciósnak minősítették.
