Elköszön a kötelező kamarai hozzájárulás, és jönnek a vagyonosodási vizsgálatok
Magyar Péter miniszterelnök és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter péntek délelőtt kormányzati sajtótájékoztatót tartott, amelyen a kabinet legfrissebb döntéseit ismertették. A miniszterelnök már reggel jelezte, hogy a legfontosabb bejelentés az autópálya-koncessziót érinti majd.
A kormány eltörli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának fizetendő kötelező kamarai hozzájárulást – jelentette be Magyar Péter. Mint elmondta, az évi 5000 forintos díjat eddig mintegy 900 ezer magyar vállalkozás fizette, miközben a befizetésért cserébe nem kaptak érdemi szolgáltatást, a kamara pedig jelentős összegeket költött promócióra és PR-ra. Hozzátette: kamarai biztost jelölnek ki, és 3 milliárd forint támogatást követelnek vissza. „Szükség van a kamrákra, de politikai bunkósbotokra nincs. Pláne nem úgy, hogy a vállalkozások fizetik” – fogalmazott.
Automatikus vagyonosodási vizsgálatok jönnek
A miniszterelnök a vagyonosodási vizsgálatok új rendszerét is bemutatta. Céljuk, hogy véget vessenek annak a gyakorlatnak, hogy valaki 10–20 év politikai szerepvállalás után milliárdos vagyont halmozhasson fel anélkül, hogy annak eredetét érdemben megvizsgálnák.
A vizsgálatok nem politikai vagy kormányzati utasításra, hanem automatikusan indulnak majd. A NAV nemcsak a jelenlegi politikusokat ellenőrzi, hanem azokat is, akik az elmúlt öt évben politikai tisztséget töltöttek be, és az ellenőrzés az érintettek hozzátartozóinak vagyoni helyzetére is kiterjed. A hatóság egyebek mellett az eltitkolt vagyonelemeket, az érintettek életmódját, valamint azt vizsgálja majd, hogy a megszerzett vagyon összhangban áll-e a korábbi jövedelmükkel.
Az autópálya-koncesszióhoz képest „aprópénz” az MNB-ügy
Magyar Péter a tájékoztató egyik legfontosabb témájaként beszélt a 35 évre szóló autópálya-koncesszióról. Közlése szerint a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel kötött szerződés teljes időtartama alatt mintegy 20 ezer milliárd forint közpénz sorsáról van szó, így a konstrukció nagyságrendje nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. A kormány már korábban megkezdte a megállapodás átvilágítását, amelynek részleteiről Vitézy Dávid számol be.
A miniszterelnök azt ígérte, pontról pontra bemutatják, hogyan működik a jelenlegi rendszer, és jelezte: a koncesszió a mostani formájában nem marad fenn. Az érintett összeg érzékeltetésére az MNB-ügyet hozta fel, amelynek nagyságrendjét ehhez képest „aprópénznek” nevezte.
Új csúcsszervezet és zöld őrség
Magyar Éva kormányszóvivő ismertette a kormány első döntéseit. Január 1-jétől új csúcsszervezet kezdi meg működését az országos környezetfelügyelet megerősítésére. Az új szervezet feladatai közé tartozik többek között a géntechnológia, a klímavédelem, a vízgazdálkodás, az akkumulátorgyártás és a hulladékkezelés felügyelete, valamint az ezekhez kapcsolódó igazgatási feladatok ellátása. A kormány emellett létrehoz egy úgynevezett zöld őrséget, amelynek feladata az állatkínzás, az illegális hulladéklerakás és kútfúrás, valamint az illegális erdőirtás elleni fellépés lesz.
Átalakítják az élelmiszerlánc-felügyeletet
A kormány döntött az élelmiszerlánc-felügyelet átalakításáról is. Magyar Éva szerint az eddigi rendszert lassúnak és rugalmatlannak találták, ezért egy közvetlenebb, egységes szakmai irányítási láncot hoznak létre. A változtatással megyei szinten is átalakul az intézkedések irányítása, amitől a kormány gyorsabb és hatékonyabb szakmai fellépést vár.
November végéig érkezik az iskolakezdési támogatás második részlete
A kormány új információkat közölt a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatásról is. A támogatás második részletét november 30-ig fizetik ki. Azok sem maradnak le a pénzről, akik valamilyen adminisztrációs hiba miatt az első részletet nem kapták meg: az elmaradt kifizetéseket pótolják.
