DRÁGULÁS A BRÜSSZELI KÖLTSÉGVETÉSBEN ÉS MAGYARORSZÁG TÖBBÉVES PÉNZÜGYI KIHÍVÁSAI
Az Európai Unió következő, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetése kiemelkedő változásokat ígér, de a Magyarország számára kirótt pénzügyi terhek növekedése is aggasztó. Az Európai Számvevőszék legfrissebb nyilatkozata alapján a nemzeti befizetések mintegy 48 százalékkal növekednének, ami 140,7 milliárd euróról 208,5 milliárd euróra emelkedne, körülbelül 83 ezermilliárd forintot jelentve.
A KÖLTSÉGVETÉS STRUKTÚRÁJÁNAK ÁTALAKÍTÁSA
A költségvetési terv keretében az Európai Bizottság az eddigi hét fő kiadási fejezet helyett négyre csökkentené ezeket. Ezzel párhuzamosan a különálló programokat 52-ről 16-ra csökkentené, a cél pedig a költségvetés rugalmasabbá és hatékonyabbá tétele. A Számvevőszék azonban figyelmeztetett, hogy a túlzott egyszerűsítés csökkentheti az átláthatóságot, ami megnehezítheti a kifizetések nyomon követését.
ÚJ BEVÉTELI FORRÁSOK BEVEZETÉSE
A tervek között szerepel több új bevételi forrás bevezetése, például az elektronikai hulladék díjakból, a dohánytermékek uniós jövedéki adójának bevezetése, valamint egy új vállalati hozzájárulás, amely az évi 100 millió eurót meghaladó árbevételű cégeket célozná. Ezek az új bevételek, amelyek várhatóan évi 58 milliárd euróval (körülbelül 23 ezermilliárd forinttal) növelnék a költségvetést, nem csökkentik a tagállamok pénzügyi kötelezettségeit.
MAGYARORSZÁG NETTÓ POZÍCIÓJA ÉS KIHÍVÁSOK
Az uniós költségvetés átalakítása a közép-európai országok számára, köztük Magyarország számára kritikus kérdéseket vet fel. A nettó befizetői és kedvezményezetti pozíciók alakulása különösen fontos, mivel a közép-európai tagállamok potenciálisan csökkenő hagyományos támogatásokat tapasztalhatnak. A várakozások szerint a hagyományos kohéziós és agrártámogatások aránya csökkenhet, miközben az új prioritásokra, mint például védelem, iparpolitika, klímavédelem és technológiai fejlesztések, a kiadások növekedhetnek.
JÖVŐBELI KIHÍVÁSOK
A következő években várhatóan felgyorsulnak az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa közötti tárgyalások a költségvetésről. Cél, hogy legkésőbb 2026 végére megszülethessen a politikai megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy az új költségvetési keret 2028 elején életbe léphessen. A kihívás azonban nem csupán a befizetések mértékével, hanem azok arányával és a visszaáramló források feltételeivel is összefügg.
Magyarország számára a következő uniós költségvetés tárgyalása nem csupán pénzügyi keretet jelent, hanem azt is, hogy milyen feltételekkel és milyen arányban érhetők el a források, amikor a befizetések emelkedését figyelembe vesszük. Ezek a kérdések várhatóan középpontba kerülnek a közelgő tárgyalások során.
