Az IMF nagy trükkje: a Fidesz politikusa szerint a Tisza-kormányt hitellel csapnák be
Okozhat-e anyagi vérzivatart, ha a kormány behódol a Nemzetközi Valutaalap javaslatainak? Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője szerint az IMF mindent megtenne azért, hogy Magyarországnak újra hitelt nyújtson, olyat, ami első pillantásra olcsóbbnak tűnik, mint amennyibe a lakossági állampapírok kerülnek az országnak.
A képviselő szerint ez azonban csalóka, mert így nem forintban nőne az adósságunk, másrészt kőkemény követelményeket kellene teljesíteni. Emlékeztetett arra, hogy 2009-ben hatalmas megszorítás zúdult a lakosság, valamint a kis- és közepes vállalkozások nyakába, és ez most sem lenne másként.
Reformokat szorgalmaz a valutaalap
Nemrég Magyarországon járt a Nemzetközi Valutaalap delegációja, és bemutatta javaslatait a kormánynak. Október elején közzé is tette a Magyarországról készült elsődleges megállapításait a szervezet, amelyek a kéthetes látogatás konklúziói, és főképp a gazdasági folyamatok értékeléséről szólnak.
Az IMF szerint a magyar gazdaságot egyszerre több tényező nyomja: a gyenge beruházási kedv, a bérek és a termelékenység közötti növekvő olló, a tartósan kihívást jelentő globális környezet, valamint a népesség elöregedése. Úgy gondolják, hogy az idei költségvetési hiány várhatóan a GDP 7–7,5 százaléka között alakul, az államadósság pedig emelkedik. Ezek a kihívások átfogó reformcsomagot sürgetnek – különösen a költségvetési politikák terén, de szükség van a termelékenységet és az innovációt erősítő szerkezeti változtatásokra is.
A nemzetközi szervezet szerint most Magyarországnak egyedülálló lehetősége van arra, hogy új lendületet adjon gazdaságának. Az új kormány elkötelezte magát a mélyebb európai integráció mellett, és gyorsan lépett a korábban befagyasztott uniós források felszabadítása érdekében. A gazdasági növekedés fokozatosan életre kap, az infláció pedig a jegybanki célsáv alatt van. A piacok pozitívan reagáltak. A kormány által megfogalmazott cél, az euró bevezetése megfelelő igazodási pontot nyújthat, ám ez nem helyettesíti az átfogó reformokat.
Adóemelés és a rezsicsökkentés eltörlése
Szalai Piroska szerint az IMF azt javasolja, hogy legyen többkulcsos az szja, emelje meg a kormány a társasági adót, és kevesebb áfa- és adókedvezményt tegyen elérhetővé. A képviselő úgy véli, a többkulcsos adó bevezetése – bárhol is határozzák meg az egyes kulcsok átlépésének lépcsőit – mindenféleképpen nagyon sokaknak adóemelést jelentene. A családi kedvezmények megvonása, így például az anyák és a fiatalok adómentességének teljes megszüntetése vagy jelentős szűkítése szintén hatalmas plusz terheket jelentene az érintetteknek. Ennek következményeként nem csak a reálkereset csökkenhet, hanem munkahelyek szűnhetnek meg.
A politikus szerint a Nemzetközi Valutaalap a rezsicsökkentést is eltörölné, ami azt jelentené, hogy megháromszorozódna a mostani rezsi. Felidézte: a csehekéhez és a lengyelekéhez hasonló volt 2010-ben a rezsiköltségünk, majd 2013-tól, amikor kivonult Magyarországról az IMF, vissza tudták fizetni az akkori kölcsönöket, és onnantól el tudták indítani a valódi rezsicsökkentést. Azóta Magyarország az európai uniós rezsiátlag kevesebb mint negyven százalékát fizeti, a csehek pedig már a 105 százaléknál tartanak. Ha a rezsicsökkentés megszűnne, akkor pillanatok alatt a cseh szintre szaladna fel a magyar ár – figyelmeztetett.
Meg kell tartani a támogatási programokat
Szalai Piroska szerint a megmaradt hiteltámogatási programok – köztük például az Otthon Start Program – felszámolása sem jó javaslat. Úgy véli, egyáltalán nem torzítja a hitelpiacot, ha valamilyen körnek támogatásokat biztosít az állam, ugyanis az államnak nem az a feladata, hogy profitot termeljen, hanem az, hogy élhető országot, a társadalomnak élhető körülményeket teremtsen, és védje a gazdaságot is.
A képviselő elmondta, hogy amikor a jelenlegi kormány átvette a nyugdíjkasszát, akkor az – alapvetően az egészségkasszával együtt – fenntartható volt, mert magas volt a foglalkoztatás, és folyamatosan növekedtek a reálkeresetek. Most már látható, hogy a foglalkoztatás létszáma csökken, a munkanélküliség emelkedik. Jelen pillanatban még a keresetek növekednek, de ennek dinamikája közel sem akkora, mint az első félévben, amikor a nettó átlagkereset inflációval korrigált növekedése is tíz százalék fölött volt. Ha kevesebben dolgoznak, és nem olyan dinamikusan nőnek a keresetek, akkor valóban gondot okozhat a nyugdíj- és a tb-kassza fenntarthatósága – mondta.
Szalai Piroska szerint az sem igaz, hogy az előző kormány kongó kasszát adott volna át, valójában tele a kincstár. Hozzátette: ekkora devizatartalékuk soha nem volt, ennek része az aranytartalék, amely tonnában 37-szerese a 2010-esnek.
