Előkerült Matolcsy György utolsó videója, mielőtt őrizetbe vették: 600 milliárd forintos osztalékról beszélt benne
A volt jegybankelnök őrizetbevétele előtti YouTube-videójában arról beszélt, miért alapítványokba került a Magyar Nemzeti Bank 266,5 milliárd forintos vagyona, és miért nem kórházépítésre fordították az összeget. Matolcsy György szerint a nyereség költségvetési befizetéséről jogos vitát folytatni, a jegybank azonban közvetlenül nem vállalhatott volna ilyen egészségügyi feladatokat.
„Gyakran kapom meg azt a kérdést, és a kérdés jogos, hogy miért nem fordította ezt a nagyon jelentős összeget, 266,5 milliárd forintot a jegybank például a kórházépítésre” – fogalmazott Matolcsy. Szerinte téves az az elképzelés, hogy az MNB saját maga dönthetett volna kórházak vagy utak építéséről.
Magyarázata szerint a jegybank a nyereségét osztalékként befizethette a költségvetésbe, és az így befolyó összeg felhasználásáról már a kormány határozhatott volna. „A jegybank saját maga nem építhet kórházat például, vagy utakat, hanem befizetheti a költségvetésbe, ha van eredménye, osztalék formájában” – mondta.
Matolcsy hangsúlyozta, hogy a jegybank bevételeinek forrása eltér a költségvetési adóbevételekétől. Az MNB eredménye többek között a devizatartalékhoz kapcsolódó bevételekből és értékpapírügyletekből keletkezhet, ez azonban a pénz közpénzjellegén nem változtat. „A jegybank utolsó forintja és az első is közpénz. És az alapítványokba tett vagyon is közpénz” – jelentette ki.
A volt jegybankelnök az MNB feladatai között az árstabilitás megteremtését és fenntartását, a pénzügyi rendszer stabilitásának védelmét, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatását említette. Érvelése szerint az akkori szabályozás lehetőséget adott alapítványok létrehozására is, a nyereség felhasználásáról pedig az igazgatóság dönthetett. Az alapítványok létrehozásával a közgazdasági és pénzügyi képzést, illetve a pénzügyi tudás bővítését kívánták támogatni Magyarországon.
Matolcsy az osztalékfizetésekről is beszélt. Közlése szerint az MNB 2016 és 2021 között négy alkalommal összesen 600 milliárd forintot fizetett be a költségvetésbe. Hozzátette: a 2016-os, 50 milliárd forintos osztalék önmagában meghaladta a rendszerváltás óta korábban teljesített osztalékfizetések együttes összegét.
A volt jegybankelnök különbséget tett a nyereség költségvetési befizetésének elmaradását érintő bírálatok és a közvetlen egészségügyi felhasználás számonkérése között. „Az tehát egy jogos kérdés mindig, hogy miért nem fizette be osztalékként a jegybank az eredményét, ha volt” – fogalmazott. Azt ugyanakkor „hamis mesének” nevezte, hogy az MNB maga költhette volna ezt a pénzt kórházak létesítésére vagy más egészségügyi feladatokra. A videóban jelezte, hogy az állításait alátámasztó dokumentumokat csatolja a felvételhez.
Különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó gazdasági csalás és más bűncselekmények gyanújával hallgatta ki, majd őrizetbe vette Matolcsy Györgyöt a Központi Nyomozó Főügyészség. A közlemény szerint a nyomozás az MNB-ügy egyik szálát érinti, amelyben egy, a jegybankelnöki mandátum lejárta előtti napon kötött szerződésnek tulajdonítanak kulcsszerepet.
Az ügyészség szerint Matolcsy György és társai 2025. február 28-án színlelt értékpapír-kölcsönszerződést kötöttek az Optima Befektetési Zrt. és a Quartz Befektetési Alapkezelő Zrt. által képviselt Közép-Európai III. Magántőkealap között. A vádhatóság álláspontja szerint a megállapodás valódi célja az volt, hogy a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány vagyona feletti rendelkezési jog olyan személyekhez kerüljön, akikre Matolcsy a jegybank éléről való távozása után is befolyással bírhatott. A gyanú szerint a konstrukció azt szolgálhatta, hogy a volt jegybankelnök és fia saját céljaiknak megfelelő befektetéseket hajthassanak végre, haszonszerzés érdekében.
A szerződés nyomán az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. törzsrészvényei a magántőkealaphoz kerültek, így egy közel 200 milliárd forint piaci értékű vagyont kezelő alapkezelő feletti tulajdonosi kontroll is átszállt. A feltételezett vagyoni hátrány pontos összegét az ügyészség egyelőre nem tudta meghatározni.
Matolcsy mellett a magántőkealap szerződéskötéskor eljáró képviselőjét és az ügyletben közreműködő ügyvédet is őrizetbe vették. Két további személy, köztük a volt jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám ellen nemzetközi elfogatóparancs kiadását indítványozták. A kihallgatott gyanúsítottak, köztük a volt jegybankelnök, megtagadták a vallomástételt.
Matolcsy védője, Bátki Pál korábban arról tájékoztatott, hogy a kényszerintézkedésről a nyomozási bíró várhatóan pénteken dönt. A gyanúsítás önmagában nem jelent bűnösséget, Matolcsyt is megilleti az ártatlanság vélelme.
