Baka András: Az ügyészség tekintélyének helyreállítása az állam ügye
Baka András köztársasági elnök a legfőbb ügyész megválasztása előtt napirend előtti felszólalásban beszélt a parlamentben hétfőn az ügyészség helyzetéről. Az államfő szerint az ügyészség iránti bizalom megrendülésének egyik fő oka, hogy egyes tagjainak vélt vagy valós politikai kötődése kétségeket ébresztett a szervezet függetlenségével kapcsolatban.
Szavai szerint elterjedt az a közvélekedés is, hogy bizonyos szint felett megállt a büntető igazságszolgáltatás. Hangsúlyozta: egy közjogi intézménynél már a pártatlanság megalapozott kétsége is súlyos következményekkel jár, ez pedig az egész szervezetre kihat, így arra a több ezer ügyészre és ügyészségi dolgozóra is, akik becsülettel végzik munkájukat. Kiemelte, hogy ők nem felelősek az intézmény tekintélyének megrendüléséért, ezért méltánytalan, hogy ennek terheit nekik kell viselniük, hozzátéve: az ügyészség tekintélyének helyreállítása az állam ügye.
Az államfő szerint a jogállamban az állam erejét az mutatja meg, mennyire következetesen érvényesíti a jogot a törvényi keretek között, ebben pedig az ügyészség nélkülözhetetlen szerepet tölt be. Magyarországon nincs még egy országos, több ezer embert foglalkoztató, hasonló szakmai tapasztalattal és infrastruktúrával rendelkező szervezet, amely képes lenne az állam büntetőigényének érvényesítésére – közölte.
Baka András az ügyészség állapotát rendkívül rossznak nevezte. Különösen a Legfőbb Ügyészségen és a Központi Nyomozó Főügyészségen tapasztalható kívülről is érzékelhető zavar. Olyan forrásokra hivatkozott, amelyek belső rivalizálásról és olyan hatalmi játszmákról számoltak be, amelyek már az ügyek szakmai megítélésére is hatnak.
Ugyanakkor jelentős szakmai tudást és emberi tisztességet lát a szervezetben. Megfelelő, független és határozott vezetéssel, illetve a szükséges anyagi és infrastrukturális feltételekkel az ügyészség visszanyerheti szakmai önbizalmát és a társadalom bizalmát – mutatott rá.
Az államfő szerint Magyarországnak olyan állammá kell válnia, ahol a korrupciónak, valamint a közpénzzel és a közhatalommal való visszaélésnek tényleges jogi következménye van. A múlt jogsértéseit azonban kizárólag jogállami módon lehet feltárni: a büntetőjogi felelősséget bizonyítékok alapozhatják meg, arról törvényes eljárás dönthet. A jogállamnak azokkal szemben is tisztességesnek kell maradnia, akik korábban nem tartották tiszteletben a követelményeit – jelentette ki.
Baka András közölte: a legfőbb ügyész személyére tett javaslatát széles körű szakmai konzultáció és hosszas mérlegelés előzte meg. Szakmai szervezetek mellett különböző szinteken dolgozó ügyészeket, valamint a büntetőjog tapasztalt képviselőit is meghallgatta.
Állítása szerint az intézményben eszközökben nem válogató, a felelősséget másokra hárító menekülés zajlik, amelyről a külvilág nem tud, vagy félrevezető tájékoztatást kap. Több, nagy társadalmi érdeklődést kiváltó ügyben az ügyészi szervezetet is érintő belső és külső vizsgálatok folynak – hívta fel a figyelmet.
Az államfő ezért úgy döntött, hogy az ügyészség megújításának vezetőjét a szervezet magasabb szintjéről, a Legfőbb Ügyészség negyedik vezetői vonalából választja ki. Megítélése szerint a belső viszonyokat kívülről, alulról vagy külföldről nem lehet kibogozni.
Olyan jelöltet keresett, akinek pályáját nem terheli politikai kötődés, belülről ismeri az ügyészség működését, szabályait, gyakorlatait és emberi viszonyait. A megújulást ugyanis nem egy ember hajtja végre, ahhoz az egész szervezet együttműködése szükséges – szögezte le.
A leendő legfőbb ügyésznek világos szakmai követelményeket kell meghatároznia, biztosítania kell a törvényes működést, és helyre kell állítania a felelősség rendjét – emelte ki. Olyan intézményi kultúrát kell teremtenie, amelyben az ügyészeket kizárólag szakmai meggyőződésük és a törvény vezérli – fűzte hozzá.
Baka András egyúttal fontosnak nevezte a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség kapcsolatának rendezését. Egy hierarchikus szervezet csak világos felelősségi viszonyokkal működhet megfelelően, ehhez az információknak el kell jutniuk a döntéshozókhoz, a szakmai ellenvéleményeket pedig meg kell vitatni.
Kiemelt feladat lesz az ügyészség és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szoros együttműködése is. A két intézmény eltérő feladatai mellett ugyanazt a célt szolgálja: a törvényesség érvényesítését és a közvagyon védelmét.
