Az utolsó pillanatban nyújtották be a 2027-es költségvetést
Benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek a kormány – jelentette be a Miniszterelnökség szombat reggel. A T/950. számú, Magyarország 2027. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat a péntekre ígért határidőhöz képest végül 23:38-kor került fel a parlament honlapjára, így húsz perccel a végső határidő előtt vált elérhetővé, ráadásul hétvége előtt.
A törvényjavaslat benyújtója Ruff Bálint, a Miniszterelnökség minisztere, előadója Kármán András pénzügyminiszter. A benyújtó által jegyzett közlemény szerint a költségvetés igazságot szolgáltat az évtizedeken át magukra hagyottaknak, újraindítja az ország fejlődését, és szilárd alapokra helyezi az állam pénzügyeit.
A szokásos ceremoniális átadás elmaradt: korábban a pénzügyminiszter személyesen, a sajtó jelenlétében adta át a tervezetet a házelnöknek, így tett Kármán elődje, Varga Mihály is, és a korábbi szocialista kormányok idején is ez volt a gyakorlat.
Adóváltozások és béremelések
A tervezet szerint jövőre 9 százalékra csökken a minimálbér személyi jövedelemadója, a bruttó 680 ezer forintos fizetésig pedig sávosan emelkedő adójóváírás érvényesül, ami csaknem 2,5 millió embernél hagyhat többet a fizetéséből. Megmarad a 25 év alattiak szja-kedvezménye az átlagkeresetig. A kormány megduplázza a 19 éve változatlan családi pótlékot. Az anyák adómentessége havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig érvényes, efelett személyi jövedelemadót kell fizetni.
A költségvetés 123 milliárd forintot fordít a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére: januártól senki sem kaphat 120 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, sávosan emelkednek a nyugdíjminimumot meghaladó, alacsony nyugdíjak. Megmarad a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első hetének kifizetése. Bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjét a 500 ezer forint alatti nyugdíjú, több mint 2 millió időskorú számára. Nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás 10, az árvaellátás 20 százalékkal, 50 százalékkal emelkednek az otthonápolási díjak. A vényköteles gyógyszerek áfamentessége megmarad, ahogy a Babaváró Hitel, a CSOK, a falusi CSOK és a rezsicsökkentés szabályai sem változnak.
Az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, a szociális ágazat állami intézményeiben foglalkoztatottak 17,8 százalékos bérnövekedésre számíthatnak. A rendvédelem 84 ezer dolgozója átlagosan bruttó 15 százalékos emelést kap. A köznevelési intézmények nevelést és oktatást segítő, illetve technikai dolgozói átlagosan 21,5 százalékkal vihetnek haza többet, a közművelődésben dolgozók 10,7 százalékot kapnak. Tízmilliárd forintot különítettek el az állami fenntartású egyetemek oktatói bérének rendezésére, folytatódik a pedagógusbéremelés és az igazságügyi dolgozók béremelése.
Egészségügy és lakhatás
Az egészségügy az ideinél 510 milliárd forinttal többet kap, ami 12,5 százalékos növekedés. A Hugonnai Vilma-program keretében 10 milliárdos nagyságrenddel nő a kórházi étkeztetésre szánt összeg, 25 milliárd forinttal emelkedik a kórházak klimatizálására fordított keret. Béremelésre 192 milliárd forint többlet jut, 95 milliárddal több megy a nagy költségű kórházi gyógyszerek finanszírozására, 51 milliárddal a kórházak működésére, 38 milliárddal a patikákban elérhető gyógyszerek támogatására. Új mentőautókra és mentőállomások felújítására 21 milliárd forint többlet áll rendelkezésre, új CT- és MR-gépekre, valamint a várólisták rövidítésére húsz-húsz milliárd, a krónikus betegek gondozására 11 milliárd forint jut.
A bérlakás- és kollégiumi férőhelyeket célzó program mellett a Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitel igazságosabb támogatási rendszert hoz. A Wekerle+ Lakástakarék az önerő megteremtéséhez segít: az első öt év befizetéseire 10, a hatodik évtől 20 százalékos állami kiegészítést biztosítanak 3 százalékos banki kamat mellett. A Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel kizárólag az ingatlanok energetikai korszerűsítését célozza, az ország minden településén elérhető lesz, gyermek vagy házasság kötelező feltétele nélkül.
Adóváltozások a vállalatoknál
A milliárdosok vagyonadója körülbelül 15 ezer embert érint, és mintegy 200 milliárd forintos bevételt hozhat. Változnak a nagyvállalatok társasági adózási szabályai, nő az innovációs járulék, megvonják a kedvezményeket azoktól a külföldi multiktól, amelyek jelenléte nem jelent valódi társadalmi hasznot. Egyenletesebbek lesznek a kiskereskedelem adóterhei, nagyobb hozzájárulást követel a költségvetés az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól, nő a bányajáradék. Emelkednek az egészségre ártalmas termékek és az égetett szesz adóterhei, többet adóznak a környezetszennyezők. A reklámadó kulcsa 0-ról 3,75 százalékra változik. Az első cégautónál levonható marad a gépjárműadó a cégautóadóból, a második autó után ez a kedvezmény megszűnik. Az árrésstop megszűnik, amire az infláció lassulása és az élelmiszerek átlagos éves árcsökkenése ad lehetőséget.
