A magyar egyetemek szereplése a QS 2025-ös rangsorában
A Quacquarelli Symonds (QS) által összeállított 2025-ös felsőoktatási szakterületi rangsorban a magyar egyetemek ismét bebizonyították, hogy globális színtéren is megállják a helyüket. Az ország intézményeit az öt nagyobb tudományterület – művészetek és bölcsészettudományok, mérnöki és technológiai tudományok, természettudományok, élet- és orvostudományok valamint társadalomtudományok és menedzsment – mentén értékelték. Az ELTE, a BME, a Debreceni Egyetem és a Corvinus kiemelkedő eredményeket produkáltak.
Külön figyelmet érdemel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, amely az előadó-művészetek kategóriájában a világ 24. helyén végzett, ezen belül a zenei képzések területén a 12. helyet szerezte meg. Ez is bizonyítéka annak, hogy Magyarország képes kimagasló teljesítményt nyújtani a szűkebb szakterületeken is.
Erősségek és kihívások a magyar felsőoktatásban
Magyarországot a QS szakértői azon 40 legjobb ország között tartják számon, amelynek felsőoktatási rendszere versenyképes diplomásokat képez a jövő munkaerőpiaci igényeihez. Az ELTE különösen jól teljesít a nyelvészet és a régészet területén, ahol a 151–200. hely közötti eredményt érte el. Pszichológia, neveléstudomány és jog szakterületeken is az ELTE dominál az országban.
A Corvinus Egyetem gazdasági képzéseiről szólva, az intézmény folytatta feljebb lépését a ranglétrán: az üzleti tanulmányok és menedzsment területén a 350. hely környékére került, és az ökonometria területén szintén javított korábbi pozícióján.
A Debreceni Egyetem is jelentős előrelépést tett: idén első alkalommal került be a politika és nemzetközi tanulmányok rangsorába, emellett a gyógyszerészet és farmakológia kategóriában a világ legjobb 400 egyeteme közé pozícionálta magát.
A nemzetközi kontextusban uralkodó trendek
A QS által készített átfogó rangsor arra is rávilágít, hogy miközben Dél-Korea, Kína és Hongkong egyetemei dinamikusan erősödnek, a nyugati országok – különösen az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Kanada – intézményei jelentős pénzügyi nyomást tapasztalnak. Ennek ellenére az amerikai egyetemek továbbra is dominálnak: az 55 szakterület közül 32-ben világelsők lettek.
Mindeközben a nyugat-ázsiai és arab régió felsőoktatási intézményeinek száma is növekedett a rangsorban. Érdemes megjegyezni, hogy a QS-lista szerkesztői szerint a versenyképesség fenntartásához a magyar egyetemeknek folyamatos innovációra és pénzügyi támogatásra van szükségük.
A lista összeállításának módszertana
A QS rangsor készítésekor több szempontot vettek figyelembe, amelyek közé tartozik az akadémiai és munkáltatói elismertség, a tudományos munkák idézési gyakorisága, valamint az idézettség bibliográfiai indikátorai. Emellett az intézmények H-indexe és nemzetközi kutatóhálózatokban betöltött szerepe is kiemelt súllyal szerepelt az értékelés során.
A magyar egyetemek javuló teljesítménymutatói azonban azt is bizonyítják, hogy a globális verseny nem csak kihívásokat, hanem fejlődési lehetőségeket is kínál a hazai felsőoktatási szektornak.
Forrás: www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2025/03/qs-egyetemi-rangsor
