Fellázadt a kulturális élet a jövő évi költségvetés ellen
Komoly elégedetlenséget váltott ki a kulturális élet szereplőiből a jövő évi költségvetési tervezet. Miközben egyes intézmények és művészeti területek több pénzhez juthatnak, más támogatási programok jelentős forrásvesztéssel szembesülhetnek. A színházi dolgozók béremelést hiányolnak, egy művészettörténész pedig nyíltan bírálja a kultúrpolitikát.
Jelentős átrendeződés a kulturális fejezetben
A péntek éjjel benyújtott törvényjavaslatból jelentős átrendeződés rajzolódik ki: miközben az előadóművészeti tevékenységekre, a közgyűjteményekre és a filmgyártásra több forrást irányoznak elő, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) pályázati támogatásait csaknem kétötödével csökkentenék. A Költségvetési Tanács a tervezet végrehajtásának általános kockázataira figyelmeztetett.
Az NKA-nál a legnagyobb a visszaesés
Az alapból nyújtható támogatások működési kerete a 2026-os 12,31 milliárd forintról 7,51 milliárdra mérséklődne, ami 4,8 milliárd forintos, közel 39 százalékos csökkentést jelent. A 300 millió forintos felhalmozási támogatási előirányzat változatlan maradna, így a teljes támogatási keret 12,61 milliárdról 7,81 milliárd forintra esne. Az NKA saját működtetésére ugyanakkor a korábbi 1,47 milliárd helyett 1,98 milliárd forintot terveznek.
Változó miniszteri döntési jogkör
A kulturális miniszter korábban az NKA támogatási rendszerének átláthatóbbá tételét ígérte. Októberben bejelentette, hogy 2027-től a korábbi mintegy 20 százalék helyett már csak a támogatási keret 5 százalékáról dönthet közvetlenül, a többi forrás elosztásában pedig a szakmai testületek szerepe erősödne.
Éles bírálatok a tervezet ellen
Rényi András művészettörténész szerint a jövő évi támogatások elosztása felháborító, és a tervezet nem tükrözi kellően az új kormány által képviselt értékrendet. Hangsúlyozta, hogy elsősorban a támogatások belső arányainak megváltoztatását várja. Azt is kifogásolta, hogy szerinte továbbra sem látható átfogó kultúrpolitikai koncepció.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SZIDOSZ) szintén elégedetlenségének adott hangot. A szervezet szerint a színházi dolgozók számára nem látható külön béremelési keret a központi költségvetésben. Bár a fesztiválok támogatásának emelését pozitív fejleménynek tartják, ez álláspontjuk szerint nem ellensúlyozza a szektor munkavállalóinak problémáit. A szakszervezet sürgős ágazati érdekegyeztetést követel.
Több pénz a filmgyártásra és a múzeumokra
Az előadóművészeti tevékenység támogatása a 2026-os 38,5 milliárd forint után 2027-ben már 53,4 milliárdra emelkedne, ami közel 39 százalékos növekedés. A közösségi és művelődési szakmai feladatokra 15,75 milliárd forint jutna. A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ működési kiadási előirányzata 25,1 milliárdról 28,74 milliárd forintra emelkedne. A Nemzeti Filmintézet működési támogatása 11,8 milliárdról 18 milliárd forintra nőne. A fesztiválok támogatása 2,6 milliárd forintra emelkedne.
Csökkenő alapok
A Csoóri Sándor Alap támogatása 4 milliárdról 2,5 milliárd forintra csökkenne, a Nemzeti Örökség Intézeté pedig 2,24 milliárdról 1,85 milliárdra mérséklődne. A Bethlen Gábor Alap kiadási előirányzata a Költségvetési Tanács számításai szerint 32,8 százalékkal, 53,1 milliárd forintra esne vissza.
Reálértéken csökkenő kulturális kiadások
A költségvetés funkcionális bontásában a kulturális tevékenységekre tervezett kiadások a 2026-os 684 milliárd forintról 689 milliárdra emelkednének, ami mindössze 0,7 százalékos nominális növekedés, miközben a kormány 2027-re 3 százalékos inflációval számol. A tervek teljesülése esetén a kulturális kiadások összességében reálértéken csökkenhetnek. A számok alapján nem egyszerű megszorításról van szó, hanem a kulturális források jelentős átrendezéséről, amely különösen a kisebb, önálló kulturális szereplők számára jelenthet nehézséget.
