Korántsem lesz zökkenőmentes az euró bevezetéséig vezető út
A GKI gazdaságkutató intézet legfrissebb elemzése szerint a következő évek legfontosabb gazdasági lépése az euró bevezetése lesz, amelynek jelentősége Magyarország 2004-es uniós csatlakozásához mérhető. A közös fizetőeszköz átvétele nemcsak a gazdaság jövőbeli kereteit alakítja át, hanem a gazdaságpolitikai mozgástérre is hatással lesz.
A piaci jegyzések alapján a befektetők hisznek a magyar eurócsatlakozásban, de a maastrichti kritériumokon felül több területen is kihívásokkal kell szembenézni. Ezek közül az egyik legjelentősebb a költségvetés helyzete, amelyre a szakértők mellett Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke is felhívta a figyelmet.
Az euró bevezetésének előnyei és hátrányai
Az euró bevezetésének várható pozitívumai sokszor elhangzanak: tartósan alacsonyabb kamatok, stabilabb pénzügyi rendszer és árfolyam – mutat rá a GKI elemzése, amely arra is figyelmeztet, hogy egy kis, nyitott gazdaság számára az önálló monetáris politika költséges és nem feltétlenül eredményes.
Az euró átvételével ugyanakkor a magyar kormány nem lesz képes országspecifikusan és önállóan reagálni a gazdasági sokkhatásokra, tehát csökken a monetáris szuverenitás. Az eurózónából nincs kiút: a csatlakozás rendkívül erős, visszafordíthatatlan integrációs kapcsot teremt, így a fizetőeszköz társadalmi támogatottságát hosszú távon fenn kell tudni tartani.
Több kihívással is számolni kell
A sikeres euróbevezetéshez stabil nemzetközi környezet kell, azonban a jelenlegi feszült geopolitikai helyzet, a kereskedelem polarizálódása, a termelési láncok átrendeződése, a politikai bizonytalanság, a technológiai verseny, valamint az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események mind a kiszámíthatóság ellen hatnak. Mindehhez társulnak a magas energiaárak és az emelkedő nemzetközi hozamok, amelyek az infláció emelkedését és a globális növekedés lassulását vetítik előre.
Egy euróbevezetési menetrend annyit ér, amennyit a külső környezet megenged belőle – mutat rá a GKI elemzője, Kolozsi Pál Péter, aki szerint korántsem mindegy, hogy milyen körülmények között megy végbe a folyamat.
A közös valutához versenyképes, az eurózóna nyugat-európai államaival összemérhető reálfejlettséget képviselő gazdaság kell. Magyarország ugyan jelentős mértékben integrálódott a nyugat-európai termelési láncokba, azonban a gazdaság az orosz-ukrán háború kitörése óta stagnált, 2026 első felében pedig 1,7 százalékos növekedést mutatott. A beruházások szinte megálltak, az építőipar mélyrepülésben van, a mezőgazdaság pedig szenved.
Mélyebb szerkezeti problémák is vannak: az extenzív növekedési modell kifulladt, a termelékenység csak szerény mértékben emelkedik, azonban a bérek érdemben nőttek. Az alacsony hozzáadott értékű termelés súlya nagy, miközben az energiaigény magas, a beszerzés pedig koncentrált.
Az egyik legnagyobb kihívást a költségvetés jelentheti. Az idei évre várt 7,5 százalékos államháztartási hiány és 77,5 százalékos adósság mellett kell a fejlesztési igényeket finanszírozni. A konszolidáció egyik legfontosabb tétele az olcsóbb adósságkezelés lehetne, azonban a hozamok emelkedése ezzel ellentétes irányba hat, a külföldi befektetők aránya pedig növekszik.
Kihívás lehet az árstabilitás fenntartható elérése is. Az infláció ma az egyetlen teljesített maastrichti kritérium, és az inflációs várakozások is csökkennek, ugyanakkor rejtett inflációs feszültségek maradtak elmaradt beruházások és fennmaradó árszabályozások formájában. A jelenlegi alacsony inflációs környezetnek is komoly ára van, mivel a jegybank 300–400 bázispontos reálkamatot tart fenn, ami erős árfolyamot és gyors reálfelértékelődést eredményezett.
Türelemre lesz szükség
Kurali Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint amennyiben Magyarország 2030-ig teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, legkésőbb 2029 elején beléphet az ERM–II árfolyam-mechanizmusba, így a közös valuta bevezetésének legkorábbi időpontja 2032 lehet.
Az Equilor ennél valamivel későbbi, 2033-as dátummal számol: elemzői szerint az inflációs és a hosszú hozamokra vonatkozó konvergenciakritériumok teljesítésében már jelentős előrelépés történt, a legnagyobb akadály azonban továbbra is az államháztartás helyzete. 2026-ra 7,5 százalékos GDP-arányos hiányt és 77,5 százalékos államadósságot várnak, miközben az euróövezeti csatlakozásnál irányadó referenciaérték a hiánynál 3, az államadósságnál pedig 60 százalék.
Az államháztartás romló helyzetét jelzi az is, hogy a magasabb hiány miatt az Államadósság Kezelő Központnak jelentősen meg kellett emelnie az idei finanszírozási igényt. Tardos Gergely, az ÁKK vezérigazgatója ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az euró bevezetésének ígérete erősítette a magyar állampapírok iránti keresletet és csökkentette a kockázati felárakat, ami kedvezőbb finanszírozási környezetet teremt, de önmagában nem helyettesíti a költségvetési konszolidációt, amely az euró bevezetésének egyik alapfeltétele.
