Négy új energiatárolót helyezett üzembe az E.ON, már a szélerőművekre készülnek
Befejeződött az E.ON Hungária csoport energiatároló-fejlesztési projektje: a csoport négy akkumulátoros energiatárolót helyezett üzembe, amelyek összesen 4 megawatt teljesítményt és 12 megawattóra tárolókapacitást képviselnek. A mintegy négymilliárd forintos beruházás utolsó állomása Erdőkertes, Sáregres és Devecser után Püspökszilágy volt, a fejlesztést az Európai Unió modernizációs alapja támogatta.
A tárolt kapacitás a bemutatón elhangzottak szerint mintegy 1000 napelemes rendszer termelésének kezelésére elegendő, és körülbelül 2000 háztartás napi fogyasztási igényét tudja kiszolgálni.
Nem a piacra kerül az áram, hanem a hálózat stabilitását szolgálja
Az új tárolók nem kereskedelmi célt szolgálnak: a bennük lévő villamos energiát maga a társaság használja fel a hálózat egyensúlyának és stabilitásának fenntartására. Jamniczky Zsolt, a hazai E.ON csoport vezérigazgató-helyettese kísérleti projektről beszélt, amelynek célja a legolcsóbb és leghatékonyabb hálózatfejlesztési megoldás megtalálása, mivel az ilyen beruházások költsége végül a fogyasztók által fizetett hálózat-hozzáférési díjban jelenik meg.
A naperőművek hazai terjedése sürgetővé teszi a hálózatfejlesztést, köztük a tárolók létesítését. A csúcsterhelés idején, nagyjából 10 és 15 óra között a naperőművek akár négy Paksi atomerőműnyi teljesítménnyel is működhetnek, miközben a hálózatra már közel 300 ezer háztartási méretű kiserőmű csatlakozott. Mivel a naperőművek az év 6780 órájából jóval kevesebbet termelnek, a kieső időszakok kezelésére és a rendszer digitalizálására is forrásokat kell fordítani – ezért tartozik a négy új tárolóhoz külön energiamenedzsment rendszer is, amely a ki- és betárolás idejéről és mértékéről dönt. Erről Endersz Frigyes, az Elmű Hálózati Elosztó Kft. ügyvezető igazgatója beszélt.
Felkészülés a szélerőművekre és a zárolt körzetek felszámolása
Az E.ON folyamatosan dolgozik további hasonló fejlesztések előkészítésén, mivel hálózatára új, megújuló alapú termelő létesítmények csatlakoznak, amelyek jellemzően hálózatfejlesztést is igényelnek. Jamniczky Zsolt megerősítette: a szolgáltató a költségek fogyasztói díjakban való megjelenése miatt köteles a lehető legolcsóbb megoldást választani, és a tároló jellemzően esélyesebb a versenyben, mert kiválthatja új vezetékek és berendezések költséges építését.
Új feladatot jelent majd az E.ON ellátási területén telepítendő szélerőművek csatlakoztatása is, hiszen a társaság az ország közel felén szolgáltat. A nemrég lezárult, uniós RRF-forrásokhoz hozzáférést adó pályázat kiírása erre már tekintettel volt, és a mostani tárolóprojekt is idomult a várható igényekhez, mivel már 2021-ben indult.
A társaság ellátási területén továbbra is vannak úgynevezett zárolt körzetek, ahol a hálózati kapacitások szűkössége miatt a csatlakozást kérő háztartási méretű kiserőművek üzemeltetőinek várniuk kell. Ezek a körzetek a következő években megszűnnek.
Az állam is jól járt a beruházással
Tótth András, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára szerint a napenergia tárolására használt energiatárolók csak korlátozottan töltik be szerepüket, mert a naperőművek a nap legfeljebb hat órájában járnak csúcsra. Éppen ezeket a passzív órákat tölthetik ki a szélerőművek, amelyek létesítését a most folyó pályázat teszi lehetővé, mivel a szélkerekek jellemzően a nap más óráiban működnek, mint a naperőművek, így hosszabb időn át tölthetők az akkumulátoros energiatárolók.
Az államtitkár szerint az is indokolta az állami támogatást, hogy a projekt katalizátorhatása révén 2-3 éven belül 2-3 gigawattórányi hasonló kapacitás jöhet létre az országban, ami még több megújuló energia hálózati csatlakozását teszi lehetővé.
Püspökszilágyon már rutin a megújuló energia
A tárolónak helyet adó Püspökszilágy számára bizonyos értelemben rutinfeladat az E.ON pilot projektje: Tordai Sándor polgármester elmondása szerint a településen már most is hét megújuló telep működik, az első naperőművek és szélkerekek építése 21 éve indult. A községben működik az egyik radioaktívhulladék-tároló is, és a település további fejlesztéseihez jelenleg is pályázik uniós forrásokra.
