„A réz az új arany” – az oroszok is profitálhatnak a vörös fém történelmi ralijából
Kirill Dmitrijev, az Orosz Közvetlen Befektetési Alap vezetője és a külföldi országokkal folytatott befektetési és gazdasági együttműködésért felelős különleges elnöki megbízott az X-en „A réz az új arany” felkiáltással kommentálta, hogy a réz ára a Comex New York-i fémipari tőzsdén fontonként 69,03 dollárra (tonnánként 14 635 dollárra) emelkedett, ami új történelmi csúcsot jelentett.
Az orosz gazdaságpolitikus szerint az áremelkedést a gyenge kínálat és az Egyesült Államokba exportált finomított fémekre kivetett magas vámok okozzák. A réz világpiaci drágulása kedvezően hat Oroszország exportbevételeire, mivel az ország a Norilsk Nickel és az Udokan Copper révén a világ egyik meghatározó réztermelője és -exportőre.
Tartós hiány és növekvő kereslet hajtja az árakat
A vörös fém árfolyama az elmúlt egy évben több mint 40 százalékkal emelkedett. A drágulás hátterében egyrészt a világ bányászati termelésének csökkenése áll: a legnagyobb kitermelőknél, köztük Chilében és Zambiában jelentős visszaesés tapasztalható. A chilei óriásbányák, mint az Escondida vagy az El Teniente, elöregedő berendezésekkel és gyengébb ércminőséggel küzdenek, emellett bányabalesetek és a tervezettnél hosszabb karbantartási leállások is nehezítik a termelést. Új rézbánya engedélyeztetése és megnyitása akár 10-15 évig is eltarthat, a szektorban pedig az elmúlt évtizedben strukturális alulberuházás volt jellemző.
A keresleti oldalon a hagyományos ipari felhasználás mellett a mesterséges intelligencia robbanásszerű növekedése teremtett hatalmas új rézkeresletet, mivel az AI-modellek futtatásához szükséges adatközpontok kiépítése jelentős mennyiségű rézkábelezést és infrastruktúrát igényel. A globális dekarbonizációs törekvések, az elektromos járművek gyártása, valamint a megújuló energiaforrások összekapcsolása szintén többszörös mennyiségű rezet igényelnek a fosszilis alapú technológiákhoz képest.
A piacokat feszültségben tartja az is, hogy az Egyesült Államok esetleges védővámokat lebegtetett meg a finomított rézimportra, ami miatt az amerikai vállalatok körében készletezési hullám indult el, regionális áreltérésekhez és globális hiányhoz vezetve. A JPMorgan szerint a jegybankok kamatvágási ciklusai, a dollár időszakos gyengülése és a geopolitikai konfliktusok a nyersanyagok felé terelik az intézményi befektetőket, így a rézre ma már stratégiai menekülőeszközként is tekintenek.
Elemzői várakozások
A vezető globális befektetési bankok, köztük a Goldman Sachs és a Citigroup szerint a strukturális hiány tartós maradhat, és elemzőik nem tartják kizártnak a tonnánkénti 14 000-15 000 dolláros árak stabilizálódását sem a következő időszakban.
