Kormányzati ellenállás a debreceni CATL-bővítéssel szemben
A kormány továbbra sem támogatja a debreceni CATL-akkumulátorgyár második ütemének megvalósítását – jelentette ki Tárkányi Zsolt, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára, a Tisza debreceni országgyűlési képviselője. Az államtitkár szerint a kabinet tartja magát a május végi álláspontjához, és ennek érdekében új szabályozást is bevezettek: ha a hatóság szabálytalanság miatt megbírságol egy céget, az fél évig bővítési kérelmet sem nyújthat be. Tárkányi úgy fogalmazott, ez különösen érzékenyen érintheti a CATL-t, mert így a betű szerinti működést kell teljesítenie.
Az önkormányzati telekeladás és a vasúti telkek ügye
Az államtitkár „ősbűnnek” nevezte, hogy az önkormányzat bővítésre alkalmas telket adott el a kínai vállalatnak. Felidézte: amikor a 106-os vasútvonal megszüntetésre került, az önkormányzat már megkezdte a terület kisajátítását, hogy azt is a CATL-nak értékesítse. Az új kormány az első munkanapjain leállította ezt a folyamatot, a vasúti telkeket nem adták át, így azokat az önkormányzat nem tudta eladni a cégnek. Ez a mai napig hátráltatja a beruházás második ütemét.
Négy év alatt a próbagyártásig
A debreceni üzem története 2022 augusztusában kezdődött, amikor a CATL bejelentette 7,34 milliárd eurós, mintegy 3000 milliárd forintos beruházását. A fejlesztés végső célja akár évi 100 gigawattóra gyártókapacitás és mintegy 9000 munkahely létrehozása. Az első ütem 2026-ra készült el: a gyártástechnológia telepítése után májusban megindult a modulgyártás, augusztusban a kormányhivatal megadta a használatbavételi engedélyt, szeptember 22-én pedig a szükséges engedélyek birtokában a cellagyártó sorokon is elkezdődött a próbagyártás.
A debreceni üzem jelenlegi, első fázisban kiépített kapacitása mintegy 40 gigawattóra, ami a 100 gigawattórás végső célhoz képest hosszú felfutási folyamatot jelez. A 221 hektáros területen működő gyár elsődleges célja az európai vevők, főként az európai autógyártók kiszolgálása. Az üzemben nikkel-kobalt-mangán (NCM) és lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat gyártanak, rugalmas gyártósorokon, amelyek nem kizárólag az autóipari igényeket képesek kiszolgálni.
Termelési eredmények és jogvita
A debreceni üzemben 2024 óta több mint 500 ezer akkumulátormodult gyártottak, a modulgyártás eddig közel 100 milliárd forint bevételt termelt, amelyhez a vállalat adóbefizetéseket is teljesített. A múlt héten lezárult egy több mint három és fél éve húzódó jogvita is: október 29-én a Debreceni Törvényszék elutasította a helyi lakosok keresetét. A bíróság indoklása szerint az akkumulátorgyár engedélyezési dokumentációját időközben módosították, ezért a felperesek már nem rendelkeztek a perindításhoz szükséges jogosultsággal, és a kormányzati szervek engedélyezési eljárása során sem állapított meg jogsértést.
