Kiszdradt a Fehér-Körös Gyulavárnál, a szakértők szerint 2027-ben még súlyosabb aszály jöhet
Újabb aggasztó felvételek jelentek meg a Fehér-Körös gyulavári szakaszáról, ahol a folyó gyakorlatilag teljesen kiszáradt. A képeket közzétevő bejegyzés ökológiai katasztrófáról beszél, és arról is szól, hogy Románia felől is alig érkezik annyi víz, amennyi a minimális vízi élet fenntartásához szükséges lenne.
A Körösök térségéből nem ez az első figyelmeztető jel. Júniusban a Sebes-Körösön mértek történelmi mélypontot: a határ menti vízmércén mínusz 42 centimétert rögzítettek, ami meghaladta a 2017 augusztusában felállított mínusz 37 centiméteres negatív rekordot. A rendkívüli aszály a folyó mellett más vízterületeket is sújtott: a Pest vármegyei Garancs-tóban a korábbi felmérés szerint már nem maradtak halak, békák és más vízi élőlények, a vízmélység pedig mindössze 20-40 centiméterre csökkent.
Nem csak a Körösök problémája: hónapok óta nincs érdemi csapadék
A Klímapolitikai Intézet közleménye szerint Európa jelentős részén, különösen a Kárpát-medencében és Közép-Európában továbbra sem látszik számottevő csapadékutánpótlás. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ október 30-i modellfuttatása alapján november első felében is egyenlőtlen maradhat a csapadékeloszlás: míg az Alpok egyes részein jelentősebb eső várható, Magyarországon és a környező térségekben továbbra is kevés csapadék valószínű.
A probléma súlyát az adja, hogy nem egy rövid száraz periódusról van szó. A csapadékhiány már 2025 második felében kialakult, a 2025/2026-os tél és tavasz pedig nem hozott elegendő utánpótlást a talajok vízkészleteinek feltöltéséhez. Ezt követte az idei rendkívül száraz nyár, amely 1901 óta a legszárazabb volt Magyarországon. Az országos nyári csapadékösszeg közel kétharmada hiányzott, a legszárazabb térségekben, így a Duna-Tisza közén és a Mezőföldön helyenként mindössze 30-40 milliméter eső esett az egész évszakban.
A hőség és az intenzív párolgás a talajok nedvességtartalmát is jelentősen visszavetette. A vízhiány nem csupán a felszíni folyókat érinti: a Duna és a Tisza vízgyűjtője, a felszín alatti vízkészletek és a talajvíz állapota egyaránt meghatározó. Az alacsony vízállás korlátozhatja a hajózást, a vízkészletek szűkössége nehezítheti az ipari termelést és az energiatermelést, a vízellátás sérülékenysége pedig a lakosságot is közvetlenül érintheti, miközben a turizmus és az ökológiai rendszerek is megszenvedhetik a tartós vízhiányt.
2027-ben az ideinél is súlyosabb aszály következhet
A Klímapolitikai Intézet szerint ha az előttünk álló őszi-téli időszak sem hoz érdemi csapadékot, Magyarország újabb, akár az ideinél is súlyosabb aszályos év elé nézhet. Egy újabb forró, száraz nyár esetén az élelmiszer-termelés visszaesése, az ivóvízellátás nehézségei, az energiatermelés korlátai és az ipari zavarok egyszerre jelentkezhetnek.
A figyelmeztetéshez ugyanakkor fontos kiegészítés tartozik: az október 30-án indított HRES-modellfuttatás kizárólag az október 30. és november 14. közötti időszak csapadékviszonyait becsüli, ami nagyjából kéthetes előrejelzés. Ebből sem a teljes télre, sem a 2027-es nyárra nem lehet biztos következtetést levonni. A következő évre vonatkozó veszély tehát nem konkrét időjárási előrejelzés, hanem a jelenlegi vízhiány és a kedvezőtlen kiindulási feltételek alapján megfogalmazott kockázat.
A következő hónapok csapadéka ezért különösen fontos lesz. Ha a talajok és a vízgyűjtők nem kapnak elegendő utánpótlást, Magyarország egy újabb nyarat kezdhet úgy, hogy már az első melegebb időszak előtt jelentős vízhiánnyal küzd.
