Magyar Péter élesen bírálta Csányi Sándort, Lázár János korábbi szavait idézte fel
Magyar Péter a hétfői parlamenti ülésnapon egy viszontválaszban arról beszélt, hogy a rendszerváltozás során a pártok közösen lopták el az ország vagyonát, és a politikai elit nem tette lehetővé annak kiderítését, kik vettek részt a spontán privatizációban.
„Hogyan lehetett egyes, ma már respektált vállalkozóknak bankjuk, áruházláncaik? Hogyan lett a semmiből valaki több tíz-, százmilliárdos vállalkozó? Vagy hogy is hívta Lázár János, spekuláns, vagy mit is mondott róla, uzsorás?” – tette fel a kérdést a kormányfő, aki ezzel Lázár János egy 2013-as mondatára utalhatott, amelyben a politikus „az ország első számú uzsorásának” nevezte a bankvezért.
Büntetőfeljelentés és polgári per lett a 2013-as ügy következménye
Csányi Sándor a 2013-as esetet követően büntetőfeljelentést tett a Fidesz politikusa ellen, valamint polgári pert is indított. Az eset azért kap különös figyelmet, mert Csányi Péter éppen a napokban bírálta keményen a Tisza-kormány vagyonadóra vonatkozó terveit.
Meglátása szerint a jelenlegi adórendszer valóban reformokra szorul, a vagyonadó azonban nem a megfelelő eszköz. Úgy véli, az intézkedés igazságtalanul egy kalap alá sorol minden vállalkozást, és bünteti azokat, akik fejlesztették a cégüket, visszaforgatták a nyereséget, saját tőkét raktak a beruházásaikba, embereket foglalkoztattak, és jelentős volt a gazdasági hozzájárulásuk.
A kis- és középvállalkozásokat sújthatja leginkább a tervezett adó
Csányi Péter szerint az intézkedés különösen a magyar tulajdonú kis- és középvállalkozásokat hozhatja hátrányos helyzetbe a külföldi versenytársakkal szemben. Az évi 200 milliárd forintos várható bevételt a teljes költségvetés körülbelül fél százalékának tartja, ami véleménye szerint nem ellensúlyozza a lehetséges károkat. A vállalkozásoknak ugyanis vagy árat kell emelniük, vagy csökkenteniük kell a beruházásaikat. Az adó ráadásul nem minden tulajdonosi struktúrát érintene azonos módon, így egyes cégek más vállalkozás alá szervezéssel ki is kerülhetnék a hatálya alól.
Csányi Sándor fia 2025 óta az OTP Bank vezérigazgatója, a beruházásokra gyakorolt hatást pedig saját példájával is szemléltette. A Bonafarm csoport 2009-es megszervezése óta mintegy 200 milliárd forint saját forrást fordított stratégiai beruházásokra, többek között a mohácsi vágóhídra és a Pick új szalámigyárára. A megtermelt eredményt teljes egészében visszaforgatták a fejlesztésekbe, és a következő tíz-tizenöt évben legalább ugyanekkora tőkeberuházásra lenne szükség. Az új adó azonban az ilyen, saját tőkéből finanszírozott fejlesztések megtérülését is rontaná.
A beruházási kedv csökkenése és a költségvetési egyenleg kockázata
A beruházási kedv csökkenésének veszélyéről szólva Csányi hangsúlyozta, hogy van az a pont, ahol joggal kérdőjelezi meg egy bankcsoport, főleg egy regionálisan diverzifikált bankcsoport, hogy meddig hajlandó, vagy meddig tudja megmagyarázni a részvényeseinek, hogy olyan piacon van jelen, amelyik nem hozza az egyébként elvárható hozamot.
Úgy véli, az intézkedés hosszabb távon a költségvetési egyenlegre is negatív hatással lehet. A törvénytervezethez csatolt hatástanulmány a teljes ciklusra 800 milliárd forintos bevétellel számol, de Csányi szerint nem veszi figyelembe a gazdasági visszaesésből eredő lehetséges bevételkiesést.
Így működne a vagyonadó
A vagyonadóra vonatkozó tervek szerint a nettó, adóköteles vagyon egymilliárd forintot meghaladó része után évente kellene fizetni. Az adóalap nem maga a teljes vagyon, hanem a törvény szerinti módszerekkel meghatározott vagyonelemek értéke, csökkentve az elszámolható tartozásokkal, majd ebből levonva az egymilliárd forintos küszöböt. Az adóalap első 100 milliárd forintjára 1 százalékos, az ezt meghaladó részére 1,5 százalékos kulcs vonatkozna.
A kormány által készített hatásvizsgálat szerint a tervezett változás 15 ezer magánszemélyt és 2 ezer vagyonkezelési adóalanyt érintene. A 100 leggazdagabb magyar című kiadvány 2026-os rangsora szerint a top 10 így alakult: Mészáros Lőrinc 1604 milliárd forinttal, Csányi Sándor 935 milliárd forinttal, Felcsuti Zsolt 594 milliárd forinttal, Veres Tibor 492 milliárd forinttal, Gattyán György 432 milliárd forinttal, Szíjj László 418 milliárd forinttal, Jellinek Dániel 355 milliárd forinttal, Jászai Gellért 333 milliárd forinttal, Széles Gábor 317 milliárd forinttal és Pavelka Tibor 309 milliárd forinttal.
Amennyiben az eddig ismert tervekből indulunk ki, Mészáros Lőrincnek 2027-ben 23,5 milliárd forint, Csányi Sándornak 13,5 milliárd forint, Felcsuti Zsoltnak pedig közel 8,4 milliárd forint vagyonadót kellene befizetnie. A magasabb adókulcs összesen több mint harminc embert érinthet.
