Nincs külön keret a Magyar Falu Programra a 2027-es költségvetésben
A 2027-es költségvetési törvényjavaslat jelentős változásokat hoz a vidék fejlesztésének finanszírozásában. A kormány október 30-án benyújtott tervezetéből hiányzik a Magyar Falu Program és a Versenyképes Járások Program önálló előirányzata. A 2026-os büdzsében a Magyar Falu Program még települési utak és vízelvezetési infrastruktúra fejlesztését, valamint falusi civil szervezetek támogatását finanszírozta: a közlekedési és vízelvezetési pályázat keretösszege 11 milliárd, a Falusi Civil Alapé 5 milliárd forint volt. A Versenyképes Járások Program több települést érintő közös fejlesztéseket támogatott.
Új súlypontok és a Szent István Fejlesztési Alap
A korábbi programok helyett a költségvetésben megjelenik a Szent István Fejlesztési Alap. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium fejezetében 15,8 milliárd forint működési és 54,2 milliárd forint felhalmozási kiadást terveznek, összesen 70 milliárd forintot, ugyanezen a soron 30 milliárd forint bevétellel. Arról nincs részletes információ, hogy a keretből mely települések és milyen ütemezésben részesülnek támogatásban. A kormány szeptemberben azt közölte, hogy a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakaszában tíz mikrotérség kap egyenként egyszer milliárd forintos fejlesztési keretet, a programot pedig eredetileg nem a Magyar Falu Program helyettesítésére szánták.
Növekvő uniós vidékfejlesztési források
A mezőgazdasági vállalkozások számára a Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervének vidékfejlesztési intézkedéseire 650 milliárd forintot irányoznak elő, szemben a 2026-os költségvetés 550 milliárd forintjával, ami 100 milliárd forintos, mintegy 18 százalékos növekedés. Ebből 345 milliárd forint működési, 305 milliárd forint felhalmozási jellegű kiadás. A KAP felhalmozási kiadásai a 2026-os várható 278,1 milliárd forintról 305 milliárd forintra emelkednek. Közvetlen termelői támogatásra 485,1 milliárd, agrárpiaci támogatásra 20,7 milliárd forinttal számolnak, amelyek költségvetésen kívül elszámolt uniós támogatások.
Kockázatkezelésre és vízgazdálkodásra is jut forrás
Állat-, növény- és GMO-kártalanításra 22 milliárd forintot különítenek el, a nemzeti agrárkár-enyhítés kiadási előirányzata 17,36 milliárd forint 7,68 milliárd forint kapcsolódó bevétel mellett. A kiemelt nemzeti agrártámogatási feladatokra 66 milliárd forintot terveznek a 2026-os 62,5 milliárd után, a korábbi években vállalt, 2027-re áthúzódó kötelezettségekkel együtt. Öntözésfejlesztésekre 9,6 milliárd forint jutna, ezen belül 9,2 milliárd beruházási kiadásként. Klímavédelmi és vízvisszatartási feladatokra további 40 milliárd, a víziközművekkel és vízgazdálkodással összefüggő térségi fejlesztésekre több mint 36 milliárd forint felhalmozási előirányzat szerepel, míg az agrártárca saját költségvetésében a mezőgazdasági vízgazdálkodás támogatása 400 millió forintot tesz ki.
Kistelepülési programok háttérbe szorulhatnak
Új, önálló előirányzatként jelenik meg a vidéki klímaalkalmazkodás és innováció támogatása egymilliárd forinttal, amelyből 944 millió felhalmozási célú kiadás. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium költségvetésében a fejlesztési tanácsok működésére 864 millió, fejlesztési forrásaira 220 millió, a területfejlesztési programokra és szakmai feladatokra további 150 millió forint szerepel. A TOP Plusz felhalmozási kiadásai a 2026-ra várt 162,5 milliárd forintról 273,5 milliárd forintra emelkedhetnek. Nagy István volt agrárminiszter szerint egyre nagyobb a különbség a Tisza Párt választási ígéretei és a kormány vidékpolitikájának gyakorlata között, és a kistelepülések támogatása háttérbe szorulhat.
