Dömpingellenes eljárást kezdeményeznek a koporsógyártók a kínai import miatt
Az európai koporsógyártók Brüsszel segítségét kérik a kínai importtal szemben – számolt be az ágazat helyzetéről a Politico. Az iparág vállalatai szerint az ázsiai termékek alacsony ára, valamint az esetleges vámügyi kiskapuk olyan versenyelőnyt biztosítanak a kínai gyártóknak, amely veszélybe sodorja az európai vállalkozásokat.
Új érdekképviseleti koalíció alakult
A gyártók egy korábban nem létező érdekképviseleti koalíciót hoztak létre, amely már az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős tisztviselőivel is egyeztetett. A csoport dömpingellenes panasz benyújtására készül, amelyben azt kérné az uniós intézményektől, vizsgálják meg, hogy a kínai vállalatok tisztességtelenül alacsony áron értékesítik-e termékeiket az európai piacon.
Az ágazat helyzetét jól mutatja, hogy az elmúlt öt évben az európai koporsógyártók mintegy negyede megszűnt. A vállalkozások száma a korábbi 120-ról körülbelül 90-re csökkent – mondta Folco Ciulli, a beadvány előkészítését koordináló tanácsadó. A fennmaradó cégek mindössze a megszűnt vállalatok korábbi termelésének felét tudták átvenni.
Harmadannyiba kerülhet a kínai koporsó
A konfliktus középpontjában az árkülönbség áll: a gyártók becslése szerint egy koporsó előállítása Kínában nagyjából harmadannyiba kerül, mint egy hasonló terméké Olaszországban, még akkor is, ha ugyanazt a fafajtát használják fel.
Az európai vállalatok szerint a különbség mögött több tényező áll: az állami támogatások, az exporthoz kapcsolódó adókedvezmények, az alacsonyabb munkaerőköltségek és az olcsóbb faanyag egyaránt versenyelőnyt jelenthetnek a kínai gyártóknak. Emellett szerintük a kínai vállalatok kedvezőbb alapanyag-beszerzési láncokhoz is hozzáférnek.
A helyzetet tovább ronthatja, hogy az Egyesült Államok által bevezetett magasabb vámok miatt egyes kínai termelők az európai piac felé terelhetik az értékesítést. Az alacsony ár azonban önmagában még nem elegendő a dömping megállapításához. Az uniós szabályok alapján a gyártóknak bizonyítaniuk kell, hogy a kínai vállalatok a termékeket a normál értéküknél olcsóbban értékesítik, ez érdemi kárt okoz az európai iparágnak, és a kárért a dömpingelt import felelős.
A koalíció ezért részletes adatokat gyűjt a gyártási költségekről, az alapanyagokról, a bérekről és a gyárkapunál alkalmazott árakról, hogy összehasonlíthatóvá tegye az európai és a kínai termékeket.
Évente 30 ezer koporsó tűnhet el a statisztikákból
A gyártók egy másik problémára is felhívják a figyelmet: szerintük elképzelhető, hogy a Kínából érkező koporsók egy része nem a megfelelő vámtarifaszám alatt kerül be az Európai Unióba.
Emiliano Inguscio matematikus, akit az iparág a kereskedelmi és termelési adatok elemzésével bízott meg, számításai szerint Olaszországban évente mintegy 30 ezer koporsónak megfelelő, megmagyarázatlan eltérés mutatkozik a statisztikákban. A szakértő szerint a koporsók esetében a kereslet viszonylag jól előre jelezhető, hiszen szorosan összefügg a halálozások számával. Így a belföldi termelés, az import, az export és a készletváltozások alapján nagyjából meg kellene határozhatónak lennie a piacon rendelkezésre álló mennyiségnek.
Az egyik lehetséges magyarázat az eltérésre az lehet, hogy a feltételezés szerint egyes kínai koporsók lapra szerelve érkezhetnek Európába, és a vámhatóságok nem kész koporsóként, hanem fa alkatrészekként tartják nyilván őket. A gyártók ezt az úgynevezett „IKEA-kiskapunak” nevezik, arra utalva, hogy a termékeket az uniós belépést követően szerelhetik össze.
Az Európai Bizottság ugyanakkor jelezte: a nemzetközi vámszabályok alapján a szétszerelt termékek is minősülhetnek készterméknek, amennyiben már rendelkeznek az összeállított árura jellemző alapvető tulajdonságokkal. A koalíció egy másik lehetséges módszert is vizsgál: eszerint koporsók más áruk csomagolásaként is bekerülhetnek az uniós piacra.
Egyre több hagyományos iparág kér védelmet Kínával szemben
A koporsógyártók fellépése jól mutatja, hogy az európai és kínai kereskedelmi konfliktus már messze túlnyúlik az olyan stratégiai ágazatokon, mint az elektromos autók, az acél- vagy a vegyipar. Egyre több hagyományos európai feldolgozóipari szereplő tart a kínai versenytől.
Az Európai Bizottság szeptemberben közzétett legfrissebb kereskedelemvédelmi jelentése szerint 2025-ben 32 új kereskedelemvédelmi vizsgálat indult az Európai Unióban, ami megközelítette az előző év rekordját.
A koporsógyártók számára precedenst jelenthet a gyertyagyártók esete: az Európai Bizottság januárban 56 és 60 százalék közötti dömpingellenes vámot vetett ki a kínai gyertyákra. Az érintett európai iparágban mintegy 80 vállalat és 9 ezer munkavállaló érdekelt.
