Az Otthon Start alapjaiban alakította át a lakáshitelezést
A 2025 szeptemberében indított Otthon Start program a magyar lakáshitelezés történetének egyik legjelentősebb konstrukciójává vált. A program keretében 2026 augusztusának végéig 2045 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket, a lezárásig pedig a teljes összeg megközelítheti a 2500 milliárd forintot.
A számok önmagukban is figyelemre méltók, különösen annak fényében, hogy a korábbi támogatott lakáshitelprogramok ennél jóval kisebb volument értek el. A CSOK 2019. júliusi kibővítése és az Otthon Start 2025. szeptemberi bevezetése közötti több mint hat évben összesen 1627 milliárd forint támogatott lakáshitelt vettek fel a magyar háztartások, és ebbe az összegbe a Magyar Nemzeti Bank 300 milliárd forintos Zöld Otthon Programja is beletartozik. Az Otthon Start tehát alig több mint egy év alatt lényegesen nagyobb hitelvolument generált, mint a korábbi támogatott konstrukciók együttesen több mint hat esztendő alatt.
A teljes lakáshitelpiac szerkezete átalakult
A program nem csupán a folyósított hitelek összegében hozott fordulatot, hanem a teljes lakáshitelpiac szerkezetét is átalakította. Míg korábban az új lakáshiteleken belül 20–25 százalék körül alakult a támogatott kölcsönök aránya, az Otthon Start bevezetését követően ez megközelítette a 80 százalékot. A program keretében felvett hitelek átlagos összege csaknem 35 millió forint volt.
Eközben a teljes lakáshitelpiacon az új szerződések átlagos értéke a 2025 első nyolc hónapjában mért 19,6 millió forintról 2026 azonos időszakára 27,4 millió forintra emelkedett. A lakáshitelek teljes állománya augusztus végére meghaladta a 8140 milliárd forintot, ami éves összevetésben több mint 30 százalékos növekedést jelent.
A Wekerle Plusz várhatóan nem tudja megismételni az eredményt
Az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz a szakértők szerint várhatóan nem tudja megismételni elődje hitelpiaci teljesítményét. A szigorúbb feltételek miatt nem valószínű, hogy az új konstrukció egyetlen év alatt hasonló hitelvolument érjen el. Ennek egyik oka, hogy a Wekerle Plusz esetében szűkül a jogosultak köre, miközben a használt lakások vásárlására igényelhető hitel drágábbá válik.
Az új konstrukcióban a 3 százalékos kedvezményes kamat az új építésű ingatlanok esetében marad elérhető, míg használt lakás vásárlásakor 5 százalékos kamattal kell számolni. Ez különösen azoknak jelenthet hátrányt, akik jövedelmi helyzetük miatt kizárólag használt ingatlan megvásárlását engedhetik meg maguknak.
Jelentős költségvetési teherrel járhat a program
A kamattámogatás éves összege a hitelállomány és az állampapírhozamok függvényében jelentős terhet róhat az államra. Amennyiben a hitelállomány eléri a 2500 milliárd forintot, az éves kamattámogatás nagysága 100–125 milliárd forint körül alakulhat, a tényleges összeg azonban az államkötvényhozamok változásától is függ.
A Wekerle Plusz bevezetésével a költségvetési kiadások tovább növekedhetnek, igaz, várhatóan kisebb ütemben, mint az Otthon Start változatlan feltételek melletti fenntartásával. Az Otthon Start így egyszerre hagyhat maga után történelmi hitelpiaci rekordot és hosszabb távú költségvetési kötelezettségeket. A Wekerle Plusz esetében az egyik legfontosabb kérdés az lesz, hogy a szigorúbb jogosultsági feltételek mellett hány magyar háztartás számára marad valóban elérhető a kedvezményes lakáshitel.
