Őrült összegeket emészt fel a raktározás Ukrajnában, ez már az élelmiszerek árát is érinti
Az orosz támadások következtében megsemmisült az ukrán modern raktárkapacitások mintegy fele, miközben az új beruházások nem képesek ellensúlyozni a kiesést. A szűkös kínálat miatt emelkednek a bérleti díjak, a vállalatok pedig egyre több, kisebb raktárba szervezik ki készleteiket. A változások a termelők és a kereskedők logisztikai költségeit akár 30–40 százalékkal is megemelhetik.
Az orosz–ukrán háború nemcsak az ipari termelést és az energiaellátást, hanem a raktározási infrastruktúrát is súlyosan érintette Ukrajnában. Egy friss ingatlanpiaci elemzés szerint 2026 szeptemberének elejére a 2022 elején meglévő, A és B kategóriás modern raktárterületek mintegy fele megsemmisült. Ennek pedig akár a kiskereskedelmi árakban is lehetnek következményei.
A raktárkapacitás fele elveszett
A háború előtt rendelkezésre álló 4,2 millió négyzetméternyi kapacitásból 2,1 millió négyzetméter veszett oda. Az időközben átadott új létesítmények körülbelül 800 ezer négyzetméterrel növelték a kínálatot, ez azonban messze nem elegendő a kiesés pótlására.
A legnagyobb veszteséget a Kijev körüli térség szenvedte el: a háború előtt itt mintegy 2,2 millió négyzetméternyi raktárkapacitás állt rendelkezésre, ennek körülbelül 1,5 millió négyzetmétere, vagyis 68 százaléka megsemmisült.
Kijevben és környékén 2026 első fél évében mindössze 2,5 százalékos volt az üresedési ráta. A nagyobb, egybefüggő raktárterületek gyakorlatilag eltűntek a piacról, a kiadó egységek jellemzően 1000 négyzetméter körüliek. Ez különösen nehéz helyzetbe hozza azokat a vállalatokat, amelyek 10-20 ezer négyzetméteres létesítményben tárolnák áruikat.
A Kijevben regisztrált bruttó bérbeadási forgalom 2026 januárja és júniusa között 46 százalékkal, 160 ezer négyzetméterre nőtt. Az új kínálat ezzel szemben mindössze 98 ezer négyzetmétert tett ki, ami 54 százalékos visszaesés az előző félévhez képest.
Emelkednek a bérleti díjak, a tulajdonosok diktálnak
A minőségi raktárak bérleti díja az elmúlt hónapokban 12–13 százalékkal emelkedett. A Kijev környéki térségben az A kategóriás raktárak tényleges bérleti díja négyzetméterenként havi 5–5,5 dollárnak megfelelő költség, az áfa és az üzemeltetési költségek nélkül. A legkeresettebb vagy jobban védett létesítmények esetében egyes szerződésekben a havi 6 dolláros négyzetméterárat is elérik. Nyugat-Ukrajnában, így a Lviv környéki térségben a díjak négyzetméterenként havi 6–7 dollárra rúgnak.
A piac egyértelműen a bérbeadóknak kedvez. A tulajdonosok csökkentik vagy teljesen megszüntetik a díjmentes bérleti időszakokat, visszafogják a kedvezményeket, szigorítják az árindexálás feltételeit, és hosszabb szerződéseket próbálnak elérni.
Több kisebb raktárba költöznek a vállalatok
A cégek a növekvő költségek és a háborús kockázatok miatt a korábbi, nagy központi raktárakra épülő modell helyett egyre inkább több régió között osztják szét készleteiket. Ezzel csökkenthetik annak veszélyét, hogy egyetlen támadás következtében árukészletük jelentős részét elveszítsék.
A COMFY elektronikai kereskedő arról számolt be, hogy már az orosz invázió kezdetén áttért erre a megoldásra. A vállalat ugyanakkor elismeri, hogy a több telephely fenntartása drágább: nőnek a raktárbérleti, árumozgatási és szállítási kiadások. A magas üzemanyagárak és a munkaerőhiány további terheket rónak a cégekre.
A magasabb bérleti díjak és a raktárhálózatok széttagolódása együttesen 30–40 százalékkal emelheti a termelők és a kereskedők teljes logisztikai költségét.
A hűtött élelmiszerek árai lehetnek a leginkább érintettek
Mindez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a fogyasztói árak is ugyanilyen mértékben emelkednek. A logisztika csak az egyik költségtényező: a beszerzési árak, az árfolyamok és a piaci verseny szintén befolyásolják, hogy a vállalatok mennyit tudnak áthárítani a vásárlókra.
A költségnövekedés különösen a hűtést és fagyasztást igénylő élelmiszerek esetében jelenthet problémát. Ezek raktározásához speciális berendezésekre és jelentős energiafelhasználásra van szükség, így a dráguló infrastruktúra és az üzemeltetési költségek együttesen növelik a terheket. Ezzel szemben a helyben előállított, szezonális termékek kevésbé lehetnek érintettek, amennyiben ellátási láncuk rövid, és nem igényelnek jelentős raktározási vagy szállítási kapacitást.
A következő időszakban várhatóan tovább erősödik a kereslet a kisebb raktárak, a megrendelői igényekhez igazodva épülő létesítmények és a biztonságosabbnak ítélt nyugat-ukrajnai régiók iránt. A háború előtti raktárkapacitás gyors helyreállítására ugyanakkor kevés az esély: amíg az új építések nem tudnak lépést tartani a kereslettel, a szűkös kínálat és a magasabb logisztikai költségek továbbra is meghatározhatják az ukrán vállalatok működését.
