Le Pen hatalmas fölénnyel vezet, megkezdte a kampányt
Marine Le Pen vasárnap az orléans-i pártkongresszuson hivatalosan is megkezdte a 2027-es francia elnökválasztási kampányát. A Nemzeti Tömörülés (RN) politikusa a francia reneszánszot hirdette meg programja központi elemeként, miközben a friss közvélemény-kutatások jelentős előnyt mutatnak számára riválisaival szemben.
Tüntetéshullám közepette indult a kampány
Franciaország utcáin tüntetők százezrei tiltakoznak, az üzletek és vállalkozások jelentős veszteségeket szenvednek el, a politikai feszültség pedig egyre nagyobb. Október 24-én ismét több városban vonultak utcára a megélhetési költségek, az oktatás helyzete és a kormány intézkedései miatt elégedetlen demonstrálók. Ebben a helyzetben lépett a Nemzeti Tömörülés támogatói elé Marine Le Pen.
Kétszeres előny a legközelebbi rivális előtt
Az október 24-én közzétett, az Ipsos által készített felmérés szerint Le Pen mind a négy vizsgált választási forgatókönyvben az első helyen áll, 32-33,5 százalékos támogatottsággal. Jean-Luc Mélenchon, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország vezetője 17 százalékon áll, míg a centrista Édouard Philippe támogatottsága a vizsgált forgatókönyvektől függően 13-15 százalék. Gabriel Attal egyes felállásokban mindössze 4 százalékot érne el. A számokból az látszik, hogy Le Pen első fordulós támogatottsága megközelíti a kétszeresét a legközelebbi riválisáénak.
Nem a múltat, a jövő Franciaországát építené
A vasárnapi orléans-i rendezvényen Le Pen a megújulást állította kampányának középpontjába. A politikus arról beszélt, hogy nem a korábbi Franciaország helyreállítása a célja, hanem a jövő Franciaországának felépítése. A kampány központi gondolata a francia reneszánsz, amelyet Le Pen nem romboló forradalomként, hanem az ország megújításának módszereként mutatott be. A Nemzeti Tömörülés ezzel a megélhetési gondok, a társadalmi elégedetlenség és a közbiztonsági problémák közepette kíván kormányzati alternatívát felmutatni.
Bardella maradt a párt élén
A párt kongresszusán Jordan Bardellát ismét elnökké választották. Az egyetlen jelöltként induló politikus a párttagok szavazatainak 98,98 százalékát kapta meg. Le Pen eközben átadta az RN nemzetgyűlési frakciójának vezetését Sébastien Chenu-nek, hogy az elnökválasztási kampányra összpontosíthasson.
A vásárlóerő a legfontosabb téma
A választási verseny egyik legfontosabb kérdése gazdasági természetű: egy kutatás szerint a megkérdezettek 56 százaléka a vásárlóerőt tartja a 2027-es elnökválasztás legfontosabb témájának. Az egészségügyet 40, a bevándorlást 34, az adózást pedig 33 százalék nevezte meg kiemelt kérdésként. A francia háztartások megélhetési problémái, a vállalkozások terhei és a közszolgáltatások helyzete a következő hónapokban meghatározó szerepet játszhatnak a választási vitákban. A hétvégi demonstrációk után a kereskedők már nemcsak az üzletekben keletkezett károkra, hanem a forgalom visszaesésére is figyelmeztettek.
Kiadáscsökkentést is tervez az RN
Le Pen nem egyszerűen osztogatni akar, hanem kiadásokat is csökkentene. Az október 6-án bemutatott tervezetben az RN többek között 24 milliárd eurós állami kiadáscsökkentést, 20 milliárdos társadalombiztosítási megtakarítást, 12 milliárdos, bevándorlással összefüggő kiadáscsökkentést és 9 milliárdos uniós befizetéscsökkentést vázolt fel.
Az uniós politikára is hatással lehet a francia voks
A Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Tömörülés és a Fidesz a Patrióták Európáért pártcsaládban és európai parlamenti együttműködésben is kapcsolódik egymáshoz. Le Pen korábban azt is kijelentette, hogy győzelme esetén befejezné Ukrajna finanszírozását, és az Oroszországgal szembeni uniós szankciók enyhítését is szorgalmazná, emellett az Európai Unió működését is alaposan átalakítaná. A 2027-es francia elnökválasztás eredménye így az Európai Unió politikai erőviszonyaira is hatással lehet, különösen a migráció, a nemzeti szuverenitás és az uniós döntéshozatal kérdéseiben.
Megosztott francia társadalom
Az orléans-i kongresszus a francia társadalom megosztottságát is megmutatta. Szombaton a Nemzeti Tömörülés ellen demonstrálók közül a rendőrség szerint 13 ezren, a szervezők szerint 26 ezren vonultak utcára. A nagyobb tiltakozás békésen zajlott.
