Sportösszeférhetetlenségi törvénycsomag: november végén zárószavazás jöhet
Benyújtották az Országgyűlésnek a sportösszeférhetetlenségi törvénymódosító csomagot a társadalmi egyeztetést követően – jelentette be Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szombat délutáni bejegyzésében. A tervezet a parlament honlapján már olvasható.
Az államtitkár szerint a módosítás újabb lépés a sport és a napi politika különválasztása, valamint az átláthatóság biztosítása felé. Közlése szerint a következő fontos mérföldkő a november elejére tervezett általános vita, és ha a jogalkotási folyamatban nem történik változás, november végén sor kerülhet a zárószavazásra is.
„A jogszabály határozott célja, hogy a sportszervezetek működését és vezetését is a sport világára jellemző fair play szellemében szabályozza, tehát ne a politikai kapcsolatok határozzák meg a szakmai tevékenységet és a sportfinanszírozást, valamint annak mértékét” – fogalmazott Kálnoki-Kiss Attila.
A benyújtott tervezet általános indoklása szerint a cél a sportágazat politikai és kormányzati befolyástól mentes működésének, valamint a sportszféra belső önszerveződésének és önigazgatásának erősítése.
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok
Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án egy kormányzati sajtótájékoztatón jelentette be, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a kormány. Úgy fogalmazott, a magyar sportot, „az egyik nemzeti büszkeségünket az évek során fokozatosan politikai befolyási övezetté változtatták, elfoglalták a sportágakat, a fideszes politikusok hűbérbirtokukként kezelték a szövetségeket, egyesületeket”.
A kormányfő akkor azt közölte, hogy két új jogszabállyal olyan változtatásokat vezetnek be, mint a személyi összeférhetetlenség, továbbá négyéves sportvezetői kizárás abban az esetben, ha súlyos támogatási szabálytalanság történt az adott egyesületnél vagy szövetségnél. Azt mondta, amint hatályba lépnek a jogszabályok, miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, 500-nál több sportolót igazoló sportszervezetben.
Magyar Péter megjegyezte, hogy a tilalom a tisztség megszűnését követő négy évig fennmarad, tehát ha valaki holnaptól nem országgyűlési képviselő vagy államtitkár, akkor „nem tud beejtőernyőzni egy sportegyesület vezetésébe”.
A TAO-rendszer átalakítása és a várható következmények
Nem feltétlenül a magyar sport finanszírozásának visszavágását, sokkal inkább a támogatási rendszer alapvető átalakítását jelenti a TAO-rendszer megszüntetésének bejelentése. A korábbi konstrukció helyébe a tervek szerint évi 150 milliárd forintos közvetlen támogatási rendszer lépne, amelyben már nem a vállalatok döntenének a források címzettjeiről, hanem központi elosztás valósulna meg – mondta Szabados Gábor sportközgazdász.
A szakember szerint a változás legfontosabb következménye nem feltétlenül a rendelkezésre álló pénz mennyiségében, hanem annak elosztásában jelentkezhet. A korábbi rendszerben ugyanis jelentős szerepet játszott, hogy az egyesületek milyen gazdasági és politikai kapcsolatrendszerrel rendelkeztek, hiszen a vállalatok maguk dönthettek arról, mely sportszervezeteket támogatják.
Az új modellben ezzel szemben várhatóan a szakmai teljesítmény kerülhet előtérbe. Szabados Gábor szerint ennek azok a klubok lehetnek a nyertesei, amelyek eddig is értékes utánpótlás-nevelő vagy más sportszakmai munkát végeztek, de megfelelő kapcsolatok hiányában nem jutottak elegendő forráshoz. A vesztes oldalon pedig azok az egyesületek állhatnak, amelyek támogatottsága korábban nem állt arányban a tényleges szakmai eredményeikkel.
