Fejes Pétert jelölte Baka András legfőbb ügyésznek
Fejes Péter volt Vas vármegyei főügyészhelyettest javasolta legfőbb ügyésznek Baka András köztársasági elnök. Ahhoz azonban, hogy ténylegesen ő legyen az új legfőbb ügyész, a parlament kétharmados támogatására is szüksége lesz.
„Olyan ember, aki ismeri a szervezet működését. Rendelkezik azzal a tapasztalattal, tartással, ami a poszt betöltéséhez szükséges” – méltatta Fejes Pétert Baka András, aki elmondása szerint több tucat egyeztetést folytatott le az elmúlt hetekben a megfelelő jelölt kiválasztása érdekében.
Fejes már a második jelöltje az államfőnek. Első jelöltjét, Szathmáry Zoltánt egyetlen országgyűlési képviselő sem támogatta: egy tartózkodás és 137 nem szavazattal leszavazták a parlamentben. Szathmáryval szemben két fő aggály merült fel: egyrészt osztályvezető ügyész volt a Legfőbb Ügyészségen, ahova még Polt Péter idején nevezték ki, másrészt az Alkotmányvédelmi Hivatalban dolgozó testvére gyanúsítottként érintett az ukrán aranykonvoj ügyében.
Negyvenéves pályafutás az ügyészségen
Dr. Fejes Péter negyvenéves pályafutást töltött az ügyészségi szervezetben, ahol fogalmazóként kezdte a munkát. Tárgyalótermi fellebbviteli ügyészként összetett büntetőügyekben képviselte a vádat, ellátta a Győri Fellebbviteli Főügyészség szóvivői feladatait, majd a Vas Vármegyei Főügyészség büntetőjogi főügyészhelyettesi pozícióját töltötte be. Pályafutását címzetes legfőbb ügyészségi ügyészként fejezte be.
Gyakorlati karrierje mellett állam- és jogtudományokból PhD-fokozatot szerzett, és a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Bizottságának köztestületi tagja lett. Jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, a Büntető Anyagi, Eljárási és Végrehajtási Jogi Tanszéken dolgozik megbízott oktatóként. Kutatási területe a nemzetközi ügyészi szervezetek összehasonlító jogi elemzése, a büntetőeljárási jog és a sportjog, emellett az Ügyészségi Szemle és a Sportjog szakfolyóiratok szerkesztőségének munkatársa.
Az ügyészségbe vetett közbizalom helyreállítása a cél
A miniszterelnök szeptember végén, egy parlamenti napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy rendkívüli ülésen az Országgyűlés fontos döntéseket hozott, amelyek a Legfőbb Ügyészséghez, a Központi Nyomozó Főügyészséghez és a magyar igazságszolgáltatás hitelességéhez kapcsolódnak. Ide sorolta a képviselői mentelmi ügyeket, valamint a köztársasági elnök által legfőbb ügyésznek jelölt személy ügyét is.
A kormányfő szerint a magyar embereknek joguk van tisztán látni, tudniuk kell, hogyan működik a vádhatóság, mekkora felelősség terheli az igazságszolgáltatást, és miért tartja elengedhetetlennek a közbizalom helyreállítását a Legfőbb Ügyészség és a Központi Nyomozó Főügyészség iránt.
A miniszterelnök ugyanakkor leszögezte, hogy a Magyarországon dolgozó mintegy kétezer ügyész túlnyomó többségét tisztességes, szakmájához és hivatásához hű szakembernek tartja. Szerinte nem őket terheli felelősség az ügyészségbe vetett közbizalom jelentős megrendüléséért. Úgy fogalmazott, a tisztességesen dolgozó ügyészek maguk is áldozatai voltak annak a rendszernek, amely éveken keresztül túszul ejtette őket, hivatásukat és tágabb értelemben az országot is.
